Rettenetes fájdalom volt a lelkemben, de mikor azt mondta az orvos, hogy még lombik programmal is 30 %-nál kevesebb az esélye, hogy gyermekünk legyen, teljesen összetörtem. Olyan rég szerettem volna megtudni, milyen Anyának lenni! És egy orvos azt mondja, talán soha nem tudom meg. Isten (vagy aki másnak hívja) azonban másképp gondolta.

Beértünk, persze regisztráltatni kellett előtte. Még jó hogy nem ömlött belőlem a víz, fel is mosatták volna talán. Én voltam a legjobban meglepődve, amikor Nyújtották felém a zöld hálóinget.. Komolyan maradok???? Szóval 22-én 22 órakor a 2. kismamaként a 2. terhességgel 2 ujjnyira tágulva - a dokicsaj ketteskének hívott. Próbálta oldani az idegességem. A szülés kicsit rövidebb volt, mint 2 óra, és Beni sokat segített azzal, hogy valóban készült már kifelé annak ellenére, hogy szombaton töltötte volna be a 37. hetet, mint "pocimaci".

Felhívtam a szülésznőmet, és megegyeztünk, hogy 6-kor találkozunk a kórházban. A doki 7-kor futott be, megvizsgált, de még csak bő egy ujjnyi volt a méhszáj. Fél nyolckor burkot repesztett, onnantól erősödtek a fájások. Fél tízkor kaptam EDÁ-t, utána oxytocint infúzióban, de nem akartak eléggé erősödni a fájások, nagyon lassan tágultam. Az orvosom óránként megvizsgált, időnként más orvosok is bejöttek és hümmögtek az NST szalag felett, és meg a pokolba kívántam őket.

Boldogok voltunk! Hajnin is látszott a megkönnyebbülés, ott is volt meg nem is. Kicsit kába is volt az injekciótól. Nem felejtettem el a lényeget, csak borzolom az idegeiteket: én vágtam el a köldökzsinórt is! Minden olyan leendő apukának, illetve apukának, aki még nem volt benn a szülésen, csak ajánlani tudom: MENJETEK BE! Állati jó! Semmi durva nincs benn!

Amikor közölték, hogy haja van, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, megkérdeztem a körülöttem állókat, hogy megérinthetem? Utólag anyukám elmesélte, hogy a segítők összenéztek, és azt mondták: Persze, hiszen a maga gyereke… és én lenyúltam és megéreztem a kicsi lányom meleg, csúszós feje búbját. Sosem felejtem el az érzést.

Női megérzések márpedig vannak. Kezdettől fogva tudtam, hogy fiam lesz. Amikor megcsináltam a terhességi tesztet Ati, a férjem, éppen dolgozott. A Baba nevét ráírtam egy papírra, rátettem a pozitív terhességi tesztet, lefényképeztem és elküldtem a leendő Apukának. Hát így kezdődött minden...!!!A vizesedéstől eltekintve, zavartalan terhességem volt. 2008.október 3-án házavatót tartottunk. Az este kellemesen telt, bár nagyon elfáradtam. Az esti zuhanyzásnál észleltem, hogy sárgás-barnás nyákszerű valami távozik. Nem estem kétségbe, hiszen tudtam, hogy a nyákdugó napokkal, de akár hetekkel a szülés előtt is távozhat. A 38. hétben jártam.