2023. december 11., hétfő - Árpád napja
-
A
Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklós püspök népies alakja.
Szent Miklós legendája és december 6-iki egyházi ünnepe kapcsán terjedt el a 19. században a városokban, hogy a Mikulás az ablakokba helyezett kitisztított cipőkbe szaloncukrot vagy kisebb édességekből és déligyümölcsökből álló piros csomagot tesz december 6-án. Személyesen is lehet találkozni a Mikulással.
-
Az András szó görög-latin eredetű, jelentése férfias, ékes. András próféta az első században élt, a tizenkét tanítvány egyike, aki átélhette személyesen is Jézus tanítását. Élete végéig hirdette a Jézus szavait. Mártír halált halt egy átlósan (x formára) ácsolt kereszten, ezt hívják andráskeresztnek.
-
Az új egyházi év megnyitását régen az éjféli harangszó jelezte. Ma már ilyen későn nem szokás hangoskodni, kivéve a naptári év végén, szilveszterkor. A mai modern ember ugyanis mulatni szeret, meg felvesz mindenféle új ünnepeket (pl. Bálint nap), de a régi, ősi ünnepek megtartóit mosolyogva fogadja.
-
Az
advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyt, pontosabban december 25-ét, a Megváltó, Jézus Krisztus születésének napját megelőző negyedik vasárnaptól számított időszak. Az
advent szó jelentése
eljövetel (a latin
"adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz:
"Úr eljövetele"). A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken nevezték ezt az időszakot "kisböjtnek" is.
-
A Katalin név a görög "katharosz" szóból származik, jelentése ártatlan, mindig tiszta, korona. Alexandriai Szent Katalin Kr.u. a 300-as években élt, nyíltan vállalta kereszténységét és hű hitét Istenben. Katalin szókimondása, bátorsága eleinte tetszett a császárnak, de mindezek ellenére Katalin nem mutatott be áldozati bálványt, és a bölcsesség szavával akart érvelni nézetei mellett, a császár tudósai előtt. Ez sikerült is neki, a tudósok állításai sorra buktak el, Maxentius mérgében máglyahalálra ítélte a tudósokat, Katalinnak császárnői trónust ajánlott, de visszautasítva ezt Katalin kivívta maga ellen is a császár haragját.
-
Ezen a napon kezdtek el készülődni az emberek a télre. Ilyenkor került sor az az évi gazdaságának lezárására és ekkor adtak hálát a következő évi termésért, ezen a napon kapták meg a földművesek az éves jussukat termésben és pénzben egyaránt. A korai sötétedés miatt lámpásokat vittek magukkal, és így vonultak fel a földbirtokos háza előtt, türelmesen várva, hogy mikor kerül rájuk a sor. Ezt a szokást sok helyen ma is tartják, lámpás felvonulásokat figyelhetünk meg sötétedés után országszerte.
-
A halottak napja mellett egy kicsit vidámabb ünnepre is készülhetük ezen a héten, ez pedig a Halloween. Az ünnep eredete a kelta újévből származtatható, amit november 1-én ünnepeltek. Tengerentúli hagyomány, hogy ilyenkor a gyerekek maskarába öltözve járják végig a házakat és süteményt, édességet kérnek az ajtót nyitóktól.
-
Ezen a napon az egyházi naptár szerint Szűz Mária születésnapját, régi pogány népszokás szerint az ősz beköszöntését ünnepeljük, de a költöző madarak is ebben a pár napban kelnek útra melegebb égtájakra. Kisasszony napja ösztönözte a gazdákat, asszonyokat, hogy lassan elkezdjék a megérett gyümölcsök, zöldségek, egyéb termések (pl. a dió, teafüvek) betakarítását.
-
Keresztelő Szent Jánost a Biblia (anyai ágon) Jézus rokonaként emlegette. Zakariás és Erzsébet gyermeke. Jézus korának jelentős személyisége, prédikátora. Az Iván elnevezés a János szláv eredetéből származik. Tőle ered a keresztelés, megkeresztelés szokása, mivel először ő keresztelte meg a Jordán folyó vizében az embereket, köztük Jézust is. Keresztelő Szent János ekkor már felismerte Jézusban a megváltót.
-
Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheánakaz istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére.
-
A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás). Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
-
Magyarországon Mohács városához köthetjük ezt a szokást – varázsló ünnepet -, de például Bulgáriában, Szerbiában és Lengyelországban is hagyományai vannak a busójárásnak. A felvonuló busók (alakoskodók) 3 csoportból állnak. Az első csoportot a bundába öltözött faálarcos férfiak alkotják, ők hangoskodnak azért, hogy elűzzék, eltemessék végre a telet és köszöntsék a tavaszt. A második csoport a maskaráké, ők nem viselnek állarcot, a harmadik csoport a jankelék a hamuzsákokkal, akiknek az volt a feladata, hogy a falu népét és a gyerekeket távol tartsák a busóktól.
-
A Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklós püspök népies alakja. Szent Miklós legendája és december 6-iki egyházi ünnepe kapcsán terjedt el a 19. században a városokban, hogy a Mikulás az ablakokba helyezett kitisztított cipőkbe szaloncukrot vagy kisebb édességekből és déligyümölcsökből álló piros csomagot tesz december 6-án. Személyesen is lehet találkozni a Mikulással.
Az András szó görög-latin eredetű, jelentése férfias, ékes. András próféta az első században élt, a tizenkét tanítvány egyike, aki átélhette személyesen is Jézus tanítását. Élete végéig hirdette a Jézus szavait. Mártír halált halt egy átlósan (x formára) ácsolt kereszten, ezt hívják andráskeresztnek.
Az új egyházi év megnyitását régen az éjféli harangszó jelezte. Ma már ilyen későn nem szokás hangoskodni, kivéve a naptári év végén, szilveszterkor. A mai modern ember ugyanis mulatni szeret, meg felvesz mindenféle új ünnepeket (pl. Bálint nap), de a régi, ősi ünnepek megtartóit mosolyogva fogadja.
Az advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyt, pontosabban december 25-ét, a Megváltó, Jézus Krisztus születésének napját megelőző negyedik vasárnaptól számított időszak. Az advent szó jelentése eljövetel (a latin "adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: "Úr eljövetele"). A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken nevezték ezt az időszakot "kisböjtnek" is.
A Katalin név a görög "katharosz" szóból származik, jelentése ártatlan, mindig tiszta, korona. Alexandriai Szent Katalin Kr.u. a 300-as években élt, nyíltan vállalta kereszténységét és hű hitét Istenben. Katalin szókimondása, bátorsága eleinte tetszett a császárnak, de mindezek ellenére Katalin nem mutatott be áldozati bálványt, és a bölcsesség szavával akart érvelni nézetei mellett, a császár tudósai előtt. Ez sikerült is neki, a tudósok állításai sorra buktak el, Maxentius mérgében máglyahalálra ítélte a tudósokat, Katalinnak császárnői trónust ajánlott, de visszautasítva ezt Katalin kivívta maga ellen is a császár haragját.
Ezen a napon kezdtek el készülődni az emberek a télre. Ilyenkor került sor az az évi gazdaságának lezárására és ekkor adtak hálát a következő évi termésért, ezen a napon kapták meg a földművesek az éves jussukat termésben és pénzben egyaránt. A korai sötétedés miatt lámpásokat vittek magukkal, és így vonultak fel a földbirtokos háza előtt, türelmesen várva, hogy mikor kerül rájuk a sor. Ezt a szokást sok helyen ma is tartják, lámpás felvonulásokat figyelhetünk meg sötétedés után országszerte.
A halottak napja mellett egy kicsit vidámabb ünnepre is készülhetük ezen a héten, ez pedig a Halloween. Az ünnep eredete a kelta újévből származtatható, amit november 1-én ünnepeltek. Tengerentúli hagyomány, hogy ilyenkor a gyerekek maskarába öltözve járják végig a házakat és süteményt, édességet kérnek az ajtót nyitóktól.
Ezen a napon az egyházi naptár szerint Szűz Mária születésnapját, régi pogány népszokás szerint az ősz beköszöntését ünnepeljük, de a költöző madarak is ebben a pár napban kelnek útra melegebb égtájakra. Kisasszony napja ösztönözte a gazdákat, asszonyokat, hogy lassan elkezdjék a megérett gyümölcsök, zöldségek, egyéb termések (pl. a dió, teafüvek) betakarítását.
Keresztelő Szent Jánost a Biblia (anyai ágon) Jézus rokonaként emlegette. Zakariás és Erzsébet gyermeke. Jézus korának jelentős személyisége, prédikátora. Az Iván elnevezés a János szláv eredetéből származik. Tőle ered a keresztelés, megkeresztelés szokása, mivel először ő keresztelte meg a Jordán folyó vizében az embereket, köztük Jézust is. Keresztelő Szent János ekkor már felismerte Jézusban a megváltót.
Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheánakaz istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére.
A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás). Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
Magyarországon Mohács városához köthetjük ezt a szokást – varázsló ünnepet -, de például Bulgáriában, Szerbiában és Lengyelországban is hagyományai vannak a busójárásnak. A felvonuló busók (alakoskodók) 3 csoportból állnak. Az első csoportot a bundába öltözött faálarcos férfiak alkotják, ők hangoskodnak azért, hogy elűzzék, eltemessék végre a telet és köszöntsék a tavaszt. A második csoport a maskaráké, ők nem viselnek állarcot, a harmadik csoport a jankelék a hamuzsákokkal, akiknek az volt a feladata, hogy a falu népét és a gyerekeket távol tartsák a busóktól.
