2023. június 04., vasárnap - Bulcsú napja
-
Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheánakaz istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére.
-
A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás). Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
-
Magyarországon Mohács városához köthetjük ezt a szokást – varázsló ünnepet -, de például Bulgáriában, Szerbiában és Lengyelországban is hagyományai vannak a busójárásnak. A felvonuló busók (alakoskodók) 3 csoportból állnak. Az első csoportot a bundába öltözött faálarcos férfiak alkotják, ők hangoskodnak azért, hogy elűzzék, eltemessék végre a telet és köszöntsék a tavaszt. A második csoport a maskaráké, ők nem viselnek állarcot, a harmadik csoport a jankelék a hamuzsákokkal, akiknek az volt a feladata, hogy a falu népét és a gyerekeket távol tartsák a busóktól.
-
A farsangot nagy ünneplések, evés-ivások, bálok jellemzik. Története visszamegy egészen az ókori Görögországba, a Dionüszosz ünnepéhez, mely az évnek éppen ebben az időszakában volt. Ez a bőség, vidámság ünnepe volt a falvakban, melyen a résztvevők álarcot viselve mulattak, versengtek. Később Olaszországban is nagy hagyománya lett a farsangi mulatozásoknak, a ma is közkedvelt Velencei Karnevál magáért beszél. A Szent Márk tér és a közeli utcák alkották a színteret, a résztvevő, beöltözött emberek pedig a színészek voltak, a nézők az erkélyekről nézhették az előadott jeleneteket.
-
Valentin napon a szerelmet ünnepeljük, ilyenkor szokás virággal, kisebb ajándékokkal, szerelmes üzenetekkel meglepni kedvesünket. Szent Bálint (latinul
Valens, innen ered a Valentin név is) a jegyesek, fiatal házasok mártír védőszentje volt az ókori Rómában. Élete során keresztény hite miatt üldözött püspök volt. II. Claudius császár uralkodása idején végezték ki (állítólag) i.sz. 269. február 14-én.
-
Szent Balázs a legendák szerint hegyi barlangban élt, melyet vadállatok őriztek. Csodatevő és gyógyító hírében állt. Egyik ismert gyógyítása mikor egy halszálkától fuldokló fiún segített kézrátételes imádkozással. A fiú anyja hálából gyertyát és ételt adott cserébe. Így lett a torok és az éneklők védőszentje. Sokan Szent Balázshoz fordultak segítségért imádsággal a sok gyermekhalált okozó torokgyík ellen is.
-
Szűz Márianegyven nappalJézusszületése után bemutatta a jeruzsálemi templomban a gyermekét. A jelenlévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény a szentelt gyertya és a gyertyaszentelés szokása. Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe.
-
A Magyar Katolikus Egyház Piroskát ókeresztény vértanúnak tekinti, a Debreceni-kódex említi legendáját, miszerint Claudiusz császár pogány áldoztara akarta kényszeríteni a megkeresztelt lányt, de mivel Piroska hű maradt a hitéhez, a császár több féle képpen kínozta, éjszakákon át imádkozott fogvatartottja börtönében.
-
Vízkereszt napján (az epifánia ünnepén), azaz január 6-án zárul a karácsonyi ünnepkör, és kezdetét veszi a farsangi időszak. A legtöbb házban a karácsonyfát ezen a napon szokták lebontani, a karácsonyi dekorációt levenni, de a római katolikus körökben szokás, hogy ezt eltolják a 6-át követő, első vasárnapi napra.
-
December 13-án (Luca napon) Szent Lucára/Luciára emlékezünk, ki elmondások szerint miután álmában megjelent Szent Ágoston, kereszténységet és szüzességet fogadott. Elhagyott vőlegénye nem nyugodott és mindent bevetett, hogy megszégyenítse, míg végül szegény Luca mártírhalált halt.
-
A
Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklós püspök népies alakja.
Szent Miklós legendája és december 6-iki egyházi ünnepe kapcsán terjedt el a 19. században a városokban, hogy a Mikulás az ablakokba helyezett kitisztított cipőkbe szaloncukrot vagy kisebb édességekből és déligyümölcsökből álló piros csomagot tesz december 6-án. Személyesen is lehet találkozni a Mikulással.
-
Az András szó görög-latin eredetű, jelentése férfias, ékes. András próféta az első században élt, a tizenkét tanítvány egyike, aki átélhette személyesen is Jézus tanítását. Élete végéig hirdette a Jézus szavait. Mártír halált halt egy átlósan (x formára) ácsolt kereszten, ezt hívják andráskeresztnek.
-
Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheánakaz istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére.
A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás). Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
Magyarországon Mohács városához köthetjük ezt a szokást – varázsló ünnepet -, de például Bulgáriában, Szerbiában és Lengyelországban is hagyományai vannak a busójárásnak. A felvonuló busók (alakoskodók) 3 csoportból állnak. Az első csoportot a bundába öltözött faálarcos férfiak alkotják, ők hangoskodnak azért, hogy elűzzék, eltemessék végre a telet és köszöntsék a tavaszt. A második csoport a maskaráké, ők nem viselnek állarcot, a harmadik csoport a jankelék a hamuzsákokkal, akiknek az volt a feladata, hogy a falu népét és a gyerekeket távol tartsák a busóktól.
A farsangot nagy ünneplések, evés-ivások, bálok jellemzik. Története visszamegy egészen az ókori Görögországba, a Dionüszosz ünnepéhez, mely az évnek éppen ebben az időszakában volt. Ez a bőség, vidámság ünnepe volt a falvakban, melyen a résztvevők álarcot viselve mulattak, versengtek. Később Olaszországban is nagy hagyománya lett a farsangi mulatozásoknak, a ma is közkedvelt Velencei Karnevál magáért beszél. A Szent Márk tér és a közeli utcák alkották a színteret, a résztvevő, beöltözött emberek pedig a színészek voltak, a nézők az erkélyekről nézhették az előadott jeleneteket.
Valentin napon a szerelmet ünnepeljük, ilyenkor szokás virággal, kisebb ajándékokkal, szerelmes üzenetekkel meglepni kedvesünket. Szent Bálint (latinul Valens, innen ered a Valentin név is) a jegyesek, fiatal házasok mártír védőszentje volt az ókori Rómában. Élete során keresztény hite miatt üldözött püspök volt. II. Claudius császár uralkodása idején végezték ki (állítólag) i.sz. 269. február 14-én.
Szent Balázs a legendák szerint hegyi barlangban élt, melyet vadállatok őriztek. Csodatevő és gyógyító hírében állt. Egyik ismert gyógyítása mikor egy halszálkától fuldokló fiún segített kézrátételes imádkozással. A fiú anyja hálából gyertyát és ételt adott cserébe. Így lett a torok és az éneklők védőszentje. Sokan Szent Balázshoz fordultak segítségért imádsággal a sok gyermekhalált okozó torokgyík ellen is.
Szűz Márianegyven nappalJézusszületése után bemutatta a jeruzsálemi templomban a gyermekét. A jelenlévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény a szentelt gyertya és a gyertyaszentelés szokása. Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe.
A Magyar Katolikus Egyház Piroskát ókeresztény vértanúnak tekinti, a Debreceni-kódex említi legendáját, miszerint Claudiusz császár pogány áldoztara akarta kényszeríteni a megkeresztelt lányt, de mivel Piroska hű maradt a hitéhez, a császár több féle képpen kínozta, éjszakákon át imádkozott fogvatartottja börtönében.
Vízkereszt napján (az epifánia ünnepén), azaz január 6-án zárul a karácsonyi ünnepkör, és kezdetét veszi a farsangi időszak. A legtöbb házban a karácsonyfát ezen a napon szokták lebontani, a karácsonyi dekorációt levenni, de a római katolikus körökben szokás, hogy ezt eltolják a 6-át követő, első vasárnapi napra.
December 13-án (Luca napon) Szent Lucára/Luciára emlékezünk, ki elmondások szerint miután álmában megjelent Szent Ágoston, kereszténységet és szüzességet fogadott. Elhagyott vőlegénye nem nyugodott és mindent bevetett, hogy megszégyenítse, míg végül szegény Luca mártírhalált halt.
A Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklós püspök népies alakja. Szent Miklós legendája és december 6-iki egyházi ünnepe kapcsán terjedt el a 19. században a városokban, hogy a Mikulás az ablakokba helyezett kitisztított cipőkbe szaloncukrot vagy kisebb édességekből és déligyümölcsökből álló piros csomagot tesz december 6-án. Személyesen is lehet találkozni a Mikulással.
Az András szó görög-latin eredetű, jelentése férfias, ékes. András próféta az első században élt, a tizenkét tanítvány egyike, aki átélhette személyesen is Jézus tanítását. Élete végéig hirdette a Jézus szavait. Mártír halált halt egy átlósan (x formára) ácsolt kereszten, ezt hívják andráskeresztnek.
