2024. szeptember 08., vasárnap - Adrienn, Mária napja
-
Ezen a napon az egyházi naptár szerint Szűz Mária születésnapját, régi pogány népszokás szerint az ősz beköszöntését ünnepeljük, de a költöző madarak is ebben a pár napban kelnek útra melegebb égtájakra. Kisasszony napja ösztönözte a gazdákat, asszonyokat, hogy lassan elkezdjék a megérett gyümölcsök, zöldségek, egyéb termések (pl. a dió, teafüvek) betakarítását.
-
Keresztelő Szent Jánost a Biblia (anyai ágon) Jézus rokonaként emlegette. Zakariás és Erzsébet gyermeke. Jézus korának jelentős személyisége, prédikátora. Az Iván elnevezés a János szláv eredetéből származik. Tőle ered a keresztelés, megkeresztelés szokása, mivel először ő keresztelte meg a Jordán folyó vizében az embereket, köztük Jézust is. Keresztelő Szent János ekkor már felismerte Jézusban a megváltót.
-
Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheánakaz istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére.
-
Világszerte más időpontokban ünneplik az Apák napját. A katolikus egyház például március 19-én, Szent József napján, míg Angliában pontosan 9 hónappal előzi meg az Anyák napját. Hazánkban június harmadik vasárnapján köszöntjük az apukákat, a nagypapát, mostohaapát, keresztapát, stb.
-
Erre a napra jósolták a fecskék hazaérkezését és ezen a napon engedték ki a méheket és hajtották ki a marhákat a legelőkre. Ha e napon szivárványt láttak az emberek, és annak széles sárga sávja volt, az jó búzatermést ígért. Ha ezen a napon jégverés vagy fagy volt tapasztalható, akkor az a boros gazdáknak jó bortermést ígért. Máshol meg az iparosok zászlókkal vonultak templomba.Valahol meg egyszerűen a borospincében iszogatva ünnepeltek.
-
A régi keresztény emberek a nagyböjt ideje alatt önmegtartóztatást gyakoroltak, ugyanúgy, mint ma, de mégis másképp. A hagyomány szerint azzal kezdték a böjti időszakot, hogy minden edényt alaposan elmostak, hogy ne legyen egy csöpp zsír sem rajta. Ez azért érdekes, mert régen nem voltak univerzális mosogatószerek, amikkel egy pillanat alatt zsírmentes lesz minden.
-
Azt tartják az öregek Magyarország egyes vidékein, hogy Franciska napján az időjárás meghatározó. Meghatározza az egész március időjárását. Amilyen idő van ezen a napon, olyan idő várható hónap végéig.
-
A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden évmárcius 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot azENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt.
-
A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás). Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
-
Magyarországon Mohács városához köthetjük ezt a szokást – varázsló ünnepet -, de például Bulgáriában, Szerbiában és Lengyelországban is hagyományai vannak a busójárásnak. A felvonuló busók (alakoskodók) 3 csoportból állnak. Az első csoportot a bundába öltözött faálarcos férfiak alkotják, ők hangoskodnak azért, hogy elűzzék, eltemessék végre a telet és köszöntsék a tavaszt. A második csoport a maskaráké, ők nem viselnek állarcot, a harmadik csoport a jankelék a hamuzsákokkal, akiknek az volt a feladata, hogy a falu népét és a gyerekeket távol tartsák a busóktól.
-
A farsangot nagy ünneplések, evés-ivások, bálok jellemzik. Története visszamegy egészen az ókori Görögországba, a Dionüszosz ünnepéhez, mely az évnek éppen ebben az időszakában volt. Ez a bőség, vidámság ünnepe volt a falvakban, melyen a résztvevők álarcot viselve mulattak, versengtek. Később Olaszországban is nagy hagyománya lett a farsangi mulatozásoknak, a ma is közkedvelt Velencei Karnevál magáért beszél. A Szent Márk tér és a közeli utcák alkották a színteret, a résztvevő, beöltözött emberek pedig a színészek voltak, a nézők az erkélyekről nézhették az előadott jeleneteket.
-
Valentin napon a szerelmet ünnepeljük, ilyenkor szokás virággal, kisebb ajándékokkal, szerelmes üzenetekkel meglepni kedvesünket. Szent Bálint (latinul
Valens, innen ered a Valentin név is) a jegyesek, fiatal házasok mártír védőszentje volt az ókori Rómában. Élete során keresztény hite miatt üldözött püspök volt. II. Claudius császár uralkodása idején végezték ki (állítólag) i.sz. 269. február 14-én.
-
Ezen a napon az egyházi naptár szerint Szűz Mária születésnapját, régi pogány népszokás szerint az ősz beköszöntését ünnepeljük, de a költöző madarak is ebben a pár napban kelnek útra melegebb égtájakra. Kisasszony napja ösztönözte a gazdákat, asszonyokat, hogy lassan elkezdjék a megérett gyümölcsök, zöldségek, egyéb termések (pl. a dió, teafüvek) betakarítását.
Keresztelő Szent Jánost a Biblia (anyai ágon) Jézus rokonaként emlegette. Zakariás és Erzsébet gyermeke. Jézus korának jelentős személyisége, prédikátora. Az Iván elnevezés a János szláv eredetéből származik. Tőle ered a keresztelés, megkeresztelés szokása, mivel először ő keresztelte meg a Jordán folyó vizében az embereket, köztük Jézust is. Keresztelő Szent János ekkor már felismerte Jézusban a megváltót.
Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheánakaz istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére.
Világszerte más időpontokban ünneplik az Apák napját. A katolikus egyház például március 19-én, Szent József napján, míg Angliában pontosan 9 hónappal előzi meg az Anyák napját. Hazánkban június harmadik vasárnapján köszöntjük az apukákat, a nagypapát, mostohaapát, keresztapát, stb.
Erre a napra jósolták a fecskék hazaérkezését és ezen a napon engedték ki a méheket és hajtották ki a marhákat a legelőkre. Ha e napon szivárványt láttak az emberek, és annak széles sárga sávja volt, az jó búzatermést ígért. Ha ezen a napon jégverés vagy fagy volt tapasztalható, akkor az a boros gazdáknak jó bortermést ígért. Máshol meg az iparosok zászlókkal vonultak templomba.Valahol meg egyszerűen a borospincében iszogatva ünnepeltek.
A régi keresztény emberek a nagyböjt ideje alatt önmegtartóztatást gyakoroltak, ugyanúgy, mint ma, de mégis másképp. A hagyomány szerint azzal kezdték a böjti időszakot, hogy minden edényt alaposan elmostak, hogy ne legyen egy csöpp zsír sem rajta. Ez azért érdekes, mert régen nem voltak univerzális mosogatószerek, amikkel egy pillanat alatt zsírmentes lesz minden.
A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden évmárcius 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot azENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt.
A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás). Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
Magyarországon Mohács városához köthetjük ezt a szokást – varázsló ünnepet -, de például Bulgáriában, Szerbiában és Lengyelországban is hagyományai vannak a busójárásnak. A felvonuló busók (alakoskodók) 3 csoportból állnak. Az első csoportot a bundába öltözött faálarcos férfiak alkotják, ők hangoskodnak azért, hogy elűzzék, eltemessék végre a telet és köszöntsék a tavaszt. A második csoport a maskaráké, ők nem viselnek állarcot, a harmadik csoport a jankelék a hamuzsákokkal, akiknek az volt a feladata, hogy a falu népét és a gyerekeket távol tartsák a busóktól.
A farsangot nagy ünneplések, evés-ivások, bálok jellemzik. Története visszamegy egészen az ókori Görögországba, a Dionüszosz ünnepéhez, mely az évnek éppen ebben az időszakában volt. Ez a bőség, vidámság ünnepe volt a falvakban, melyen a résztvevők álarcot viselve mulattak, versengtek. Később Olaszországban is nagy hagyománya lett a farsangi mulatozásoknak, a ma is közkedvelt Velencei Karnevál magáért beszél. A Szent Márk tér és a közeli utcák alkották a színteret, a résztvevő, beöltözött emberek pedig a színészek voltak, a nézők az erkélyekről nézhették az előadott jeleneteket.
Valentin napon a szerelmet ünnepeljük, ilyenkor szokás virággal, kisebb ajándékokkal, szerelmes üzenetekkel meglepni kedvesünket. Szent Bálint (latinul Valens, innen ered a Valentin név is) a jegyesek, fiatal házasok mártír védőszentje volt az ókori Rómában. Élete során keresztény hite miatt üldözött püspök volt. II. Claudius császár uralkodása idején végezték ki (állítólag) i.sz. 269. február 14-én.
