Tisztában vagyok vele, hogy az idő mindennél fontosabb, és a déli lefekvés előtt betervezett 20 perces étkezést senki sem szívesen nyújtja el egy órásra, mert a gyermek nyűgös, fáradt lesz a végére, és mi is szívesen nyújtóznánk egyet a délelőtt fáradalmai után. Néhány hetet viszont rá kell szánnunk arra, hogy a kicsi hozzászokjon a szilárd táplálék egyedüli elfogyasztásához. Azaz lehet, hogy nem is hetekről, hanem inkább hónapokról beszélünk, és tudom, hogy egyszerűbb gyorsan a gyerek szájába lapátolni a fa-latokat, mégis föl kell áldoznunk az időnk egy részét, hogy ezt a készséget magabiztosan elsajátítsa gyermekünk.

TANULJON? NE TANULJON? Két kérdés, mely a legtöbb kisgyermekes szülőben felmerül, amikor szóba kerül a korai nyelvtanulás témaköre. A döntés nem is olyan nehéz, a titok nyitja, hogy a felmerülő kérdéseinkre megnyugtató, szakértői válaszokat kapjunk. Lássunk hát néhányat a leggyakoribb kérdések közül!

Tuti biztos vagyok benne, hogy mindenki úgy indul neki a gyereknevelésnek, hogy: "Na, majd én megmutatom, hogyan is kell ezt csinálni!" Aztán jönnek az első kialvatlan éjszakák, az első feladott elvek, az első kudarcok, és mindjárt másképp gondolunk a múltban megszánt szülőpárra és csemetéjére. Annak idején én is biztos voltam benne, hogy az ÉN GYEREKEM majd csodagyerek lesz, és mindenki engem fog csodálni, mert: "Én aztán tudom, hogyan is kell gyereket foglalkozni a gyerekkel!"

Készíthetünk több hétre előre is bodzaszörpöt, ami sűrű, szirupszerű, hígítani lehet vízzel. Ekkor 2 kilogramm kristálycukrot 2 liter vízzel felforralok (szirup lesz belőle). Hagyom teljesen kihűlni, 2 ek citromsavat keverek hozzá, belekarikázok két egész citromot, majd beleáztatok kb 20 fürt közepes nagyságú bodzavirágot. Egy hétig állni hagyom, de minden reggel és este megkeverem. A hét végén 1 kk Na-benzoátot keverek hozzá, leszűröm és palackokba zárva tárolom.