Vénusz gyermeke. Szomjúhozza a szépséget. Önmaga is szép szokott lenni, de ha nem volna az, úgy ékszerrel, pompával, külsőségekkel, cicomával igyekszik pótolni a hiányt. A szülő már kora ifjúságában vessen gátat ösztönös vágyainak, mert később, különösen, ha megfelelő anyagi eszközök állnak rendelkezésére, úgy saját magának, mint környezetének sok szenvedést fog okozni. A Mérleg-típus akarata rendkívül fejletlen, néha - mint tudjuk - az érzés és a megérzés az uralkodó, ezért a későbbi idők kenyérharcában nehezen állná meg a helyét.

Az érzések... hát néha olyan fura, hogy itt ez a kisember, mindent olyan ügyesen csinál, amit Neki tudnia kell. Máskor olyan érzés, mintha mindig velünk lett volna, de van, hogy olyan, hogy istenem, mit csináljak vele mikor sír, mert nem tudom, mi lenne a legjobb Neki. És persze mindig olyan nagyon szeretem és hogy bírtam ki amíg nem volt?! Teljesen hihetetlen, hogy mik kavarognak az emberben. Eddig nagyjából a Férjem iránt éreztem így. Lehet, hogy szerelmes vagyok?

Édes kicsi 40 centiméteres csöppségednek már másfél kiló körüli súlya van. Ezt cipelni is elég. (És még nem számoltuk hozzá a magzatvíz, a méh és a placenta súlyát.) Nem csoda tehát, hogy néha, a séták során, vásárlás közben gyakran meg kell állni, mert egyszerűen elfogy a levegő. Sőt, ami még rémisztőbb, ha sokat lóg kezed-lábad (mondjuk egy nagybevásárlásnál az áruházban), akkor pillanatok alatt képes bevizesedni, bedagadni.

Volt egyszer három kismalac. Amikor megnőttek, a mamájuk elküldte őket, hogy építsenek maguknak külön házikót. A három kismalac nagy vígan dalolva útnak indult. Egyszer csak találkoztak egy emberrel, aki zsúpszalmát cipelt. Az első kismalac megszólította: - Szalmás bácsi, add nekem a szalmádat, hadd építsek belőle házikót!