2021. augusztus 03., kedd - Hermina napja
-
A hüvelyi folyás a nők egyik leggyakoribb panasza, amely a gyermekkortól egészen az öregkorig előfordulhat. Különösen hajlamosak a fertőzésre a várandós anyák, a cukorbetegek, az antibiotikumot vagy magas hormontartalmú fogamzásgátló tablettát szedők és a legyengült immunrendszerű nők. Bővebb hüvelyváladékozás betegség nélkül, élettani körülmények között is jelentkezhet, de az esetek túlnyomó többségében fertőzés áll a panaszok hátterében.
-
Az
aranyér (nodus haemorrhoidalis, hemorrhoid) egy érköteg, mely a végbélnyálkahártya alatt található. A szabályos végbélműködéshez, a széklet tartásához, illetve a megfelelő széklet ürítési mechanizmushoz pótolhatatlan szerepe van ezen érhálózatnak, érpárnázottságnak. A végbél, illetve a végbélnyálkahártya finom ér- és ideghálózattal rendelkezik, szervezetünk egyik legérzékenyebb területe.
-
A termékeny korú nők leggyakoribb hormonális megbetegedése a policystás ovárium (PCO) szindróma, amelynek jellemzően szerepe van a peteérés zavarára visszavezethető meddőségben is. A betegség minden tízedik nőt érint és nemcsak a teherbeesést gátolhatja, hanem hosszú távon komoly belgyógyászati és nőgyógyászati betegségeket okozhat. Az alábbiakban Dr. Kelemen Csaba, a Rózsakert Medical Center szülész-nőgyógyász szakorvosa ismerteti a PCO szindrómával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
-
A duzzadt, begyulladt, gyakran vérző íny a terhesség második harmadának tipikus jelensége, amely részben a hormonális változásokhoz köthető. A hormonok hatása azért érződik a fogínyen is, mert ez a rész tele van hajszálerekkel. Ezeknek a piciny csövecskéknek a fala elvékonyodik, és a folyadék a szövetbe kerül. A folyadék jelenléte okozza a duzzadt érzést, amely miatt a fájó részek gyakran véreznek is.
-
A hippokratészi
orvosi esküben foglaltak már 2500 évvel ezelőtt feltételezték, hogy a magzat
önállóan fejlődő emberi lény, s nem az anyai test része. Ezt a XX. században a
genetika, a méhen belüli magzati felvételek, az elhalt magzatok vizsgálata
igazolta.
-
A
vetélés (latinul
abortus spontaneus) az emberi megtermékenyített petesejtnek elhajtása idő előtt az anya méhéből. Megkülönböztetésül a koraszüléstől, vetélésnek nevezik az idő előtt való megszületést embernél akkor, ha az a terhesség 20. hetéig következik be, amikor rendszerint nem életre való még a magzat. Míg a 20. héttől fogva, vagy 500 gramm súly felett a korán született gyermek kellő gondozással többnyire életben tartható.
-
A vetélés, vagyis az abortusz a megtermékenyített petesejt anyaméhből való idő előtti elhajtása, ami a terhesség 24 .hete előtt bármikor megtörténhet, tehát nem születik élő magzat. A szülész-nőgyógyász szakértők számos olyan rizikófaktort tartanak számon, amelyek vetélést idéznek elő. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a vetélésnek két formáját különböztetjük meg egymástól: spontán- és művi vetélést.
-
Az endometriózis olyan betegség, melyben a (normális esetben csak a méh belső felszínén található) méhnyálkahártya-szövet a méh üregén kívül is megtalálható. A név az "endometrium" szóból származik, amely a méh belső felszínét borító szövet. A méhnyálkahártya minden hónapban a menstruációs ciklus során felépül és leválik.
-
A babavárás szinte minden testrészünkre nézve hoz változásokat, mért pont a lábunk lenne kivétel? Hiszen éppen a lábra jelent majd jelentős terhelést az egyre növekvő súlyunk. A következőkben néhány jótanács, miként ápolhatjuk, óvhatjuk lábainkat a terhesség alatt.
-
Visszér. E szó hallatán legtöbben az estére bedagadó lábakra, nehézkes járásra és megdagadt vénákra gondolnak. Jól lehet a visszér és a visszeresség nem egy és ugyanaz. Előbbi az ér neve, utóbbi annak megbetegedése. Egy egészséges láb visszereiben az egészséges áramlás mindig felfelé, a szív irányába történik. A vér visszaáramlását a vénában található billentyűk akadályozzák meg.
-
Derekunk kímélése érdekében már jó előre érdemes
beszereznünk az úgynevezett szoptatós párnát. Ezek a párnák apró műanyag
gyöngyökkel vagy természetes alapanyaggal, pl. tönkölypelyvával vannak
megtöltve. Az apró szemcsés töltet felveszi a test formáját, és megtartja azt,
így nem süpped bele a kisbaba, miközben szopizik. Ez a tulajdonság hasznos
lehet a pocak alátámasztásakor is. A szemcsék között a levegő szabadon
cirkulál, ezért nem izzad bele a rajta fekvő.
-
Makroszómia görög eredetű szó, jelentése nagytestűség. A mai tudomány viszont a már eleve túlsúlyosan világra jött újszülötteket nevezi így. Egy átlagos, egészséges újszülött súlya 3-4 kg között van, az e fölötti súlyú (4-5kg) babák már nagy, illetve óriás babának számítanak. Egy kismamáról nem is lehet ránézésre megmondani, hogy túlsúlyos lesz-e a baba vagy sem. A pocak mérete, az anya túlsúlya, és a baba nagysága között nincs ok-okozati összefüggés.
-
A hüvelyi folyás a nők egyik leggyakoribb panasza, amely a gyermekkortól egészen az öregkorig előfordulhat. Különösen hajlamosak a fertőzésre a várandós anyák, a cukorbetegek, az antibiotikumot vagy magas hormontartalmú fogamzásgátló tablettát szedők és a legyengült immunrendszerű nők. Bővebb hüvelyváladékozás betegség nélkül, élettani körülmények között is jelentkezhet, de az esetek túlnyomó többségében fertőzés áll a panaszok hátterében.
Az aranyér (nodus haemorrhoidalis, hemorrhoid) egy érköteg, mely a végbélnyálkahártya alatt található. A szabályos végbélműködéshez, a széklet tartásához, illetve a megfelelő széklet ürítési mechanizmushoz pótolhatatlan szerepe van ezen érhálózatnak, érpárnázottságnak. A végbél, illetve a végbélnyálkahártya finom ér- és ideghálózattal rendelkezik, szervezetünk egyik legérzékenyebb területe.
A termékeny korú nők leggyakoribb hormonális megbetegedése a policystás ovárium (PCO) szindróma, amelynek jellemzően szerepe van a peteérés zavarára visszavezethető meddőségben is. A betegség minden tízedik nőt érint és nemcsak a teherbeesést gátolhatja, hanem hosszú távon komoly belgyógyászati és nőgyógyászati betegségeket okozhat. Az alábbiakban Dr. Kelemen Csaba, a Rózsakert Medical Center szülész-nőgyógyász szakorvosa ismerteti a PCO szindrómával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A duzzadt, begyulladt, gyakran vérző íny a terhesség második harmadának tipikus jelensége, amely részben a hormonális változásokhoz köthető. A hormonok hatása azért érződik a fogínyen is, mert ez a rész tele van hajszálerekkel. Ezeknek a piciny csövecskéknek a fala elvékonyodik, és a folyadék a szövetbe kerül. A folyadék jelenléte okozza a duzzadt érzést, amely miatt a fájó részek gyakran véreznek is.
A hippokratészi
orvosi esküben foglaltak már 2500 évvel ezelőtt feltételezték, hogy a magzat
önállóan fejlődő emberi lény, s nem az anyai test része. Ezt a XX. században a
genetika, a méhen belüli magzati felvételek, az elhalt magzatok vizsgálata
igazolta.
A vetélés (latinul abortus spontaneus) az emberi megtermékenyített petesejtnek elhajtása idő előtt az anya méhéből. Megkülönböztetésül a koraszüléstől, vetélésnek nevezik az idő előtt való megszületést embernél akkor, ha az a terhesség 20. hetéig következik be, amikor rendszerint nem életre való még a magzat. Míg a 20. héttől fogva, vagy 500 gramm súly felett a korán született gyermek kellő gondozással többnyire életben tartható.
A vetélés, vagyis az abortusz a megtermékenyített petesejt anyaméhből való idő előtti elhajtása, ami a terhesség 24 .hete előtt bármikor megtörténhet, tehát nem születik élő magzat. A szülész-nőgyógyász szakértők számos olyan rizikófaktort tartanak számon, amelyek vetélést idéznek elő. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a vetélésnek két formáját különböztetjük meg egymástól: spontán- és művi vetélést.
Az endometriózis olyan betegség, melyben a (normális esetben csak a méh belső felszínén található) méhnyálkahártya-szövet a méh üregén kívül is megtalálható. A név az "endometrium" szóból származik, amely a méh belső felszínét borító szövet. A méhnyálkahártya minden hónapban a menstruációs ciklus során felépül és leválik.
A babavárás szinte minden testrészünkre nézve hoz változásokat, mért pont a lábunk lenne kivétel? Hiszen éppen a lábra jelent majd jelentős terhelést az egyre növekvő súlyunk. A következőkben néhány jótanács, miként ápolhatjuk, óvhatjuk lábainkat a terhesség alatt.
Visszér. E szó hallatán legtöbben az estére bedagadó lábakra, nehézkes járásra és megdagadt vénákra gondolnak. Jól lehet a visszér és a visszeresség nem egy és ugyanaz. Előbbi az ér neve, utóbbi annak megbetegedése. Egy egészséges láb visszereiben az egészséges áramlás mindig felfelé, a szív irányába történik. A vér visszaáramlását a vénában található billentyűk akadályozzák meg.
Derekunk kímélése érdekében már jó előre érdemes
beszereznünk az úgynevezett szoptatós párnát. Ezek a párnák apró műanyag
gyöngyökkel vagy természetes alapanyaggal, pl. tönkölypelyvával vannak
megtöltve. Az apró szemcsés töltet felveszi a test formáját, és megtartja azt,
így nem süpped bele a kisbaba, miközben szopizik. Ez a tulajdonság hasznos
lehet a pocak alátámasztásakor is. A szemcsék között a levegő szabadon
cirkulál, ezért nem izzad bele a rajta fekvő.
Makroszómia görög eredetű szó, jelentése nagytestűség. A mai tudomány viszont a már eleve túlsúlyosan világra jött újszülötteket nevezi így. Egy átlagos, egészséges újszülött súlya 3-4 kg között van, az e fölötti súlyú (4-5kg) babák már nagy, illetve óriás babának számítanak. Egy kismamáról nem is lehet ránézésre megmondani, hogy túlsúlyos lesz-e a baba vagy sem. A pocak mérete, az anya túlsúlya, és a baba nagysága között nincs ok-okozati összefüggés.
