Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele. Két szegénylegény szántani menne, de nincsen kenyere. Van vereshagyma a tarisznyába', keserű magába', Szolgalegénynek, hej, a szegénynek de kevés vacsora. Zörög a kocsi, pattog a Jancsi, talán értem jönnek, Jaj, édesanyám, szerelmes dajkám, de hamar elvisznek. Kocsira ládám, hegyibe párnám, magam is felülök, Jaj, apám, anyám, kedves szülődajkám de hamar elvisznek. Huncut a gazda, nem néz a napra, csak a szép asszonyra, Huncut a vendég, mert mindig innék, ha vóna', ha vóna'.

Weöres Sándor : Kezdődik az iskola Könyv, toll, tinta, ceruza, rontom-bontom, kezdődik az iskola, csak aszondom. Kora reggel rohanás, rontom-bontom, nem könnyű a tanulás, csak aszondom. Tízpercben nagy futkosás, rontom-bontom, torkod fájdul, ne kiálts, csak aszondom. Zsemlye és vajaskenyér, rontom-bontom, morzsát szedhet az egér, csak aszondom. Énekóra, la-la-la, rontom-bontom, reng a terem ablaka, csak aszondom. Tornaóra, egy-kettő, rontom-bontom, leszakad a háztető, csak aszondom. Kintről benéz egy szamár, rontom-bontom, iskolába sose jár, csak aszondom.

Aranyosi Ervin: Első nap az óvodában Ez az ovi első napja! Nem csoda, hogy kicsit félek. Anyu biztat, ne aggódjak, - ne légy gyáva kicsi lélek! Ám Ő haza akar menni, itt maradnom csak nekem kell! Elég erős leszek hozzá? Elbírok a sok gyerekkel?

Volt egyszer egy kislány, úgy hívták, hogy Annuska. Édesanyja elküldte perecet venni. Vásárolt is hét perecet: két köménymagosat apának, két mákosat anyának, két cukrosat saját magának és egy kis rózsaszínűt Öcsinek, Pavliknak. Fogta a füzérbe fűzött pereceket, s hazafelé indult. Megy, mendegél, elbámészkodik, megszámolja a varjakat, elolvassa a cégtáblákat. Azalatt odasomfordál egy ismeretlen kutya, s fölfalja a pereceket, egyiket a másik után.

Olyan, mintha álomban járna az ember. Az ég tündérszoknyakék. - Na, gyere - mondta Tupakka -, megmutatom. Végigmentünk egy rőzsekerítéssel szegett dombocskán, a kerítés mögött almafák és egy hatalmas fehércseresnyefa. A fehércseresnyefán volt egy sárgarigófészek. Fehérre meszelt, kétszárnyú léckapu nyílt a rőzsekerítésben. Tupakka kinyitotta. A téglával átabotában kirakott, foghíjas járdán megindultunk egy jó vaskos, sárgára festett falú ház felé.

Elhatározták, hogy jól összekavarják az álomgondolat szép álmait. Olyan buzgón törték a fejüket újabb és újabb tréfákon, annyira örvendeztek, hogy milyen jól felbosszantják majd az álomgondolatot, hogy közben egészen megfeledkeztek szegény gyerekükről, akinek meg kell szenvednie a sok rossz álmot.