A cseresznyelekvár, cseresznyedzsem készítésekor megmaradt magokat ne dobjuk el. Később jó hasznát vehetjük. Még frissen mossuk meg alaposan, a rajta maradt cseresznyehúst távolítsuk el, és napon szárítsuk meg. A megszárított cseresznyemag évekig eláll, ha nem is kezdünk vele semmit, viszont érdemes kis párnácskákat készíteni belőle, amelyet alkalomadtán csak elő kell vennünk.

Akármilyen pózt választunk is, nagyon fontos, hogy a kisbaba a teljes testével forduljon a mell felé. Ne csak a fejét csavargassa arra, amerre a cici van. Erre jó támpont az, hogy a kisbabának a füle, a válla és a csípője egy vonalban legyen akár fekszik az anya, akár ül. Ha fekszik, akkor meg lehet támasztani egy kis takaróval vagy egy kis törölközővel a baba hátát, hogy ne hengeredjen vissza, maradjon az oldalán fekve.

Előbb, vagy utóbb eljön a pillanat, amikor a kicsinek hajat kell vágni. Ha még nagyon pici, akkor ezt megtehetjük akár álmában is. Ez a legegyszerűbb neki is, nekünk is. A frufrujukat mindig az esti szopi után vágtam le, amikor már jó mélyen aludtak. Barátaink még arra is rászánták magukat, hogy az egész hajat az alvás alatt vágták le. Oldalra fektették a kicsit, levágták a haját, majd a másik oldalra átfordítva nyírták le a maradékot.

Ki jogosult anyasági támogatásra? Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően a) az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt (az anyasági támogatás a jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született), b) az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; c) a gyám, ha a gyermek a születését követően 180 napon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül.

A hazai csecsemősírás vizsgálatának atyja Hirschberg Jenő volt, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a sírás jellemző lehet a különböző betegségeken kívül a csecsemő hallására is. Mi mintegy három éve végzünk komoly vizsgálatokat a csecsemősírás kapcsán. Ebben az orvos - mérnök csapatban részt vesz Benyó Zoltán professzor, a Műszaki Egyetem orvos-biológus mérnökképzés vezetője, Illényi András professzor, kiváló akusztikus szakember és ifj. Várallyay György mérnök.

A pneumococcus (Strepto-coccus pneumoniae) a Strepto-coccus génuszba tartozó Gram-pozitív baktériumfaj. Ennek a baktériumnak ma már több mint 90 szerotípusát ismerik az kutatók, de ezek közül csak néhány jelent veszélyt az emberre. A poliszacharid tokkal rendelkező pneumococcus csak az embert betegíti meg, a veszélyes szerotípusok tüdőgyulladást, agyhártyagyulladást, középfültő-gyulladást, esetleg halált is okozhatnak.