2026. July 21., Tuesday - Dániel, Daniella napja
-
Az igazi napallergia, amit az orvosok is napallergiának diagnosztizálnak, nagyon ritka betegség. A napsugarak minimális hatására is az egész testen vörös foltok jelennek meg, és viszketnek, égnek fájnak. Amit mi a köznyelvben napallergiának hívunk, az inkább csak szervezetnek a fény által kiváltott reakciója, ami csak azon a Fontos megemlíteni, hogy ezáltal nem csak a napfény válthat ki allergiás reakciót, hanem olyan mesterséges fényforrások is, amelyek az UV határokat túllépik. Ilyenek pl. a szolárium csövek.
-
Nem jegyzetel, hibásan írja le a feladatokat, vagy egyszerűen csak hunyorogva próbálja meg leolvasni a táblára felírt szöveget - a leggyakoribb panaszok, amelyekkel kapcsolatban az iskoláskorú gyermekek szülei szemészhez fordulnak. Milyen jelekből ismerhetjük fel, ha a gyermek rövidlátó és milyen módon kezelhetjük?
-
Közép-Európában a közönséges kullancs (
Ixodes hexagonus) a fertőzés legfontosabb terjesztője. Nimfa-állapotú és kifejlett kullancsok egyaránt terjeszthetik a betegséget. A
Lyme-kór a
Borrelia burgdorferi nevű baktérium által okozott megbetegedés, amelyet e kórokozóval fertőzött kullancsok
(Ixodes ricinus) terjesztenek. Nevét a Connecticut állambeli Lyme városáról kapta, ahol 1976-ban leírták (noha már a 20. század elejéről vannak leírásaink a tünetekről), a baktériumot pedig Willy Burgdorferről nevezték el, aki 1982-ben kullancsokból izolálta azt.
-
Az
agyhártyagyulladás (meningitis vagy magyarosan
meningitisz) az agyhártyák vagy agyburkok
(meninx,
meninges), azaz a központi idegrendszert (az agyat és a gerincvelőt)
körülvevő hártyáknak a gyulladásos megbetegedése. A
fertőzéses meningitisz okozója leggyakrabban egy vírus, ami többnyire
veszélytelen és a beteg sokszor spontán, pár napon belül felépül, a gombák és
paraziták által okozta betegség pedig viszonylag ritka.
-
A tejben, tejtermékekben található tejcukrot laktóznak nevezzük. A laktóz a vékonybélben alakul át glükózzá és galaktózzá. Ahhoz, hogy ez az átalakulás, bomlás végbemehessen a szervezetben, úgy nevezett laktáz nevű enzimre van szükség. csak ezen enzim segítségével tudja átalakítani a szervezet a laktózt, és csak így képes hasznosítani.
-
A
hasmenés (lat.
diarrhoea) nagyobb mennyiségű híg, gyakori székletürítést jelent. Önmagában nem betegség, de számos betegség tünete lehet. Gyakran társul hozzá hascsikarás (görcsös alhasi fájdalom) vagy a végbél feszülő fájdalma (tenezmus). A széklet többnyire vizes-nyákos, de előfordul gennyes, illetve véres széklet is.
-
A
kanyaró [latinul morbilli, angolul measles vagy rubeola (nem
tévesztendő össze a rózsahimlővel!)] egy vírus által okozott emberi
megbetegedés. A vírus a beteg ember váladékaival ürül, s
cseppfertőzésként terjed. A fertőződés után 9–11 nap múlva hirtelen
fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik,
valamint a szájüregi nyálkahártyán úgynevezett Koplik-foltok jelennek
meg.
-
A barázdazárás egy teljesen fájdalommentes, hatékony, biztonságos és relatív olcsó módja a gyermekkori szuvasodás megelőzésének. Az eljárással részben megelőzhető illetve nagymértékben csökkenthető a gyerekkori fogszuvasodás gyakorisága. A barázdazáró egy vékony, műanyag réteg, amelyet az őrlőfogak rágófelszínére helyezve megakadályozza az ételmaradékok és a baktériumok bejutását a barázdák mélyére, és ezáltal védelmet nyújtanak a fogszuvasodással szemben.
-
A bárányhimlő
egyfajta herpeszvírus által terjesztett, látszólag veszélytelen betegség. A
betegen 2-3 hét lappangási idő után apró pöttyök jelennek meg, tetejükön pici,
harmatcsepp-szerű hólyagocskával. A pöttyök száma és a hólyagok mérete 2-3
napig nő, majd lassan elhalványodnak, a hólyagokban lévő folyadék zavaros lesz,
és teljesen leszárad, úgy nevezett pörk képződik. Ez olyan, mint egy kis
sebecske, talán a színe kicsit sárgásabb.
-
A
megfázás, más néven hűléses hurut, akut légzőrendszeri betegség, akut nasopharyngitis, egyszerű meghűlés, nátha, catarrhus, egy akut fertőzéses betegség, mely az orr, a torok és a tüdő nyálkahártyáját támadja. Elsősorban vírusok okozzák, de néha bakteriális fertőzés is fokozhatja. A megfázásnak nincs pontos tudományos és orvosi definíciója.
-
A
bárányhimlő (Varicella simplex), az egyik leggyakoribb fertőző gyermekbetegség. Váladékképződéssel és enyhe lázzal kezdődik, majd később két-három hullámban jelennek meg a jellegzetes kiütések, elsősorban a törzsön és a fejen, kevésbé a végtagokon. A kiütések hólyagokká, majd nyílt sebekké fejlődnek, melyek legtöbbször heg nélkül gyógyulnak (kivéve, ha a beteg elvakarja őket).
-
A kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal levertség, fejfájás, étvágytalanság, láz, majd gyorsan múló kiütések is megjelenhetnek. A kiütések az arcon, a hajas fejbőrön, a törzsön szoktak kezdődni, de rövidesen szétszórtan az egész testen is megjelenhetnek. Előbb színes gombostűnyi bőrpír, majd göbcsék jelentkeznek, amelyeket hólyagok kialakulása követ.
Az igazi napallergia, amit az orvosok is napallergiának diagnosztizálnak, nagyon ritka betegség. A napsugarak minimális hatására is az egész testen vörös foltok jelennek meg, és viszketnek, égnek fájnak. Amit mi a köznyelvben napallergiának hívunk, az inkább csak szervezetnek a fény által kiváltott reakciója, ami csak azon a Fontos megemlíteni, hogy ezáltal nem csak a napfény válthat ki allergiás reakciót, hanem olyan mesterséges fényforrások is, amelyek az UV határokat túllépik. Ilyenek pl. a szolárium csövek.
Nem jegyzetel, hibásan írja le a feladatokat, vagy egyszerűen csak hunyorogva próbálja meg leolvasni a táblára felírt szöveget - a leggyakoribb panaszok, amelyekkel kapcsolatban az iskoláskorú gyermekek szülei szemészhez fordulnak. Milyen jelekből ismerhetjük fel, ha a gyermek rövidlátó és milyen módon kezelhetjük?
Közép-Európában a közönséges kullancs (Ixodes hexagonus) a fertőzés legfontosabb terjesztője. Nimfa-állapotú és kifejlett kullancsok egyaránt terjeszthetik a betegséget. A Lyme-kór a Borrelia burgdorferi nevű baktérium által okozott megbetegedés, amelyet e kórokozóval fertőzött kullancsok (Ixodes ricinus) terjesztenek. Nevét a Connecticut állambeli Lyme városáról kapta, ahol 1976-ban leírták (noha már a 20. század elejéről vannak leírásaink a tünetekről), a baktériumot pedig Willy Burgdorferről nevezték el, aki 1982-ben kullancsokból izolálta azt.
Az agyhártyagyulladás (meningitis vagy magyarosan meningitisz) az agyhártyák vagy agyburkok (meninx,
meninges), azaz a központi idegrendszert (az agyat és a gerincvelőt)
körülvevő hártyáknak a gyulladásos megbetegedése. A
fertőzéses meningitisz okozója leggyakrabban egy vírus, ami többnyire
veszélytelen és a beteg sokszor spontán, pár napon belül felépül, a gombák és
paraziták által okozta betegség pedig viszonylag ritka.
A tejben, tejtermékekben található tejcukrot laktóznak nevezzük. A laktóz a vékonybélben alakul át glükózzá és galaktózzá. Ahhoz, hogy ez az átalakulás, bomlás végbemehessen a szervezetben, úgy nevezett laktáz nevű enzimre van szükség. csak ezen enzim segítségével tudja átalakítani a szervezet a laktózt, és csak így képes hasznosítani.
A hasmenés (lat. diarrhoea) nagyobb mennyiségű híg, gyakori székletürítést jelent. Önmagában nem betegség, de számos betegség tünete lehet. Gyakran társul hozzá hascsikarás (görcsös alhasi fájdalom) vagy a végbél feszülő fájdalma (tenezmus). A széklet többnyire vizes-nyákos, de előfordul gennyes, illetve véres széklet is.
A kanyaró [latinul morbilli, angolul measles vagy rubeola (nem
tévesztendő össze a rózsahimlővel!)] egy vírus által okozott emberi
megbetegedés. A vírus a beteg ember váladékaival ürül, s
cseppfertőzésként terjed. A fertőződés után 9–11 nap múlva hirtelen
fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik,
valamint a szájüregi nyálkahártyán úgynevezett Koplik-foltok jelennek
meg.
A barázdazárás egy teljesen fájdalommentes, hatékony, biztonságos és relatív olcsó módja a gyermekkori szuvasodás megelőzésének. Az eljárással részben megelőzhető illetve nagymértékben csökkenthető a gyerekkori fogszuvasodás gyakorisága. A barázdazáró egy vékony, műanyag réteg, amelyet az őrlőfogak rágófelszínére helyezve megakadályozza az ételmaradékok és a baktériumok bejutását a barázdák mélyére, és ezáltal védelmet nyújtanak a fogszuvasodással szemben.
A bárányhimlő
egyfajta herpeszvírus által terjesztett, látszólag veszélytelen betegség. A
betegen 2-3 hét lappangási idő után apró pöttyök jelennek meg, tetejükön pici,
harmatcsepp-szerű hólyagocskával. A pöttyök száma és a hólyagok mérete 2-3
napig nő, majd lassan elhalványodnak, a hólyagokban lévő folyadék zavaros lesz,
és teljesen leszárad, úgy nevezett pörk képződik. Ez olyan, mint egy kis
sebecske, talán a színe kicsit sárgásabb.
A megfázás, más néven hűléses hurut, akut légzőrendszeri betegség, akut nasopharyngitis, egyszerű meghűlés, nátha, catarrhus, egy akut fertőzéses betegség, mely az orr, a torok és a tüdő nyálkahártyáját támadja. Elsősorban vírusok okozzák, de néha bakteriális fertőzés is fokozhatja. A megfázásnak nincs pontos tudományos és orvosi definíciója.
A bárányhimlő (Varicella simplex), az egyik leggyakoribb fertőző gyermekbetegség. Váladékképződéssel és enyhe lázzal kezdődik, majd később két-három hullámban jelennek meg a jellegzetes kiütések, elsősorban a törzsön és a fejen, kevésbé a végtagokon. A kiütések hólyagokká, majd nyílt sebekké fejlődnek, melyek legtöbbször heg nélkül gyógyulnak (kivéve, ha a beteg elvakarja őket).
