2021. augusztus 03., kedd - Hermina napja
-
Az atópiás dermatitisz ún. I. típusú allergiás reakció, amit a betegségben szenvedők vérében megnövekedett ellenanyag-szint (IgE) mérésével lehet igazolni. A reakciót kiváltó antigének származhatnak a bőrfelületet érintő anyagoktól (külső allergének) és a táplálékkal, vagy egyéb úton a szervezetbe kerülő, ún. belső allergénektől is.
-
A lágyéksérv a hasfal nyílásán (sérvkapu) előeső belső szerv, rendszerint bél, kislányoknál gyakran a petefészek. Lehet egyoldali vagy kétoldali, gyakoribb jobboldalon. Létrejöttének egyik oka a hasfal gyengesége, fejletlensége, különösen koraszülött gyermekeknél, de szerepe van a hasűri nyomásfokozódásnak is (pl. székrekedés, köhögés). Létrejöttének másik oka fiúknál az, hogy a herék leszállása kapcsán hasüreggel közlekedő sérvtömlő maradhat vissza.
-
Az igazi napallergia, amit az orvosok is napallergiának diagnosztizálnak, nagyon ritka betegség. A napsugarak minimális hatására is az egész testen vörös foltok jelennek meg, és viszketnek, égnek fájnak. Amit mi a köznyelvben napallergiának hívunk, az inkább csak szervezetnek a fény által kiváltott reakciója, ami csak azon a Fontos megemlíteni, hogy ezáltal nem csak a napfény válthat ki allergiás reakciót, hanem olyan mesterséges fényforrások is, amelyek az UV határokat túllépik. Ilyenek pl. a szolárium csövek.
-
Nem jegyzetel, hibásan írja le a feladatokat, vagy egyszerűen csak hunyorogva próbálja meg leolvasni a táblára felírt szöveget - a leggyakoribb panaszok, amelyekkel kapcsolatban az iskoláskorú gyermekek szülei szemészhez fordulnak. Milyen jelekből ismerhetjük fel, ha a gyermek rövidlátó és milyen módon kezelhetjük?
-
Közép-Európában a közönséges kullancs (
Ixodes hexagonus) a fertőzés legfontosabb terjesztője. Nimfa-állapotú és kifejlett kullancsok egyaránt terjeszthetik a betegséget. A
Lyme-kór a
Borrelia burgdorferi nevű baktérium által okozott megbetegedés, amelyet e kórokozóval fertőzött kullancsok
(Ixodes ricinus) terjesztenek. Nevét a Connecticut állambeli Lyme városáról kapta, ahol 1976-ban leírták (noha már a 20. század elejéről vannak leírásaink a tünetekről), a baktériumot pedig Willy Burgdorferről nevezték el, aki 1982-ben kullancsokból izolálta azt.
-
Az
agyhártyagyulladás (meningitis vagy magyarosan
meningitisz) az agyhártyák vagy agyburkok
(meninx,
meninges), azaz a központi idegrendszert (az agyat és a gerincvelőt)
körülvevő hártyáknak a gyulladásos megbetegedése. A
fertőzéses meningitisz okozója leggyakrabban egy vírus, ami többnyire
veszélytelen és a beteg sokszor spontán, pár napon belül felépül, a gombák és
paraziták által okozta betegség pedig viszonylag ritka.
-
A tejben, tejtermékekben található tejcukrot laktóznak nevezzük. A laktóz a vékonybélben alakul át glükózzá és galaktózzá. Ahhoz, hogy ez az átalakulás, bomlás végbemehessen a szervezetben, úgy nevezett laktáz nevű enzimre van szükség. csak ezen enzim segítségével tudja átalakítani a szervezet a laktózt, és csak így képes hasznosítani.
-
A
hasmenés (lat.
diarrhoea) nagyobb mennyiségű híg, gyakori székletürítést jelent. Önmagában nem betegség, de számos betegség tünete lehet. Gyakran társul hozzá hascsikarás (görcsös alhasi fájdalom) vagy a végbél feszülő fájdalma (tenezmus). A széklet többnyire vizes-nyákos, de előfordul gennyes, illetve véres széklet is.
-
A
kanyaró [latinul morbilli, angolul measles vagy rubeola (nem
tévesztendő össze a rózsahimlővel!)] egy vírus által okozott emberi
megbetegedés. A vírus a beteg ember váladékaival ürül, s
cseppfertőzésként terjed. A fertőződés után 9–11 nap múlva hirtelen
fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik,
valamint a szájüregi nyálkahártyán úgynevezett Koplik-foltok jelennek
meg.
-
A barázdazárás egy teljesen fájdalommentes, hatékony, biztonságos és relatív olcsó módja a gyermekkori szuvasodás megelőzésének. Az eljárással részben megelőzhető illetve nagymértékben csökkenthető a gyerekkori fogszuvasodás gyakorisága. A barázdazáró egy vékony, műanyag réteg, amelyet az őrlőfogak rágófelszínére helyezve megakadályozza az ételmaradékok és a baktériumok bejutását a barázdák mélyére, és ezáltal védelmet nyújtanak a fogszuvasodással szemben.
-
A bárányhimlő
egyfajta herpeszvírus által terjesztett, látszólag veszélytelen betegség. A
betegen 2-3 hét lappangási idő után apró pöttyök jelennek meg, tetejükön pici,
harmatcsepp-szerű hólyagocskával. A pöttyök száma és a hólyagok mérete 2-3
napig nő, majd lassan elhalványodnak, a hólyagokban lévő folyadék zavaros lesz,
és teljesen leszárad, úgy nevezett pörk képződik. Ez olyan, mint egy kis
sebecske, talán a színe kicsit sárgásabb.
-
A
megfázás, más néven hűléses hurut, akut légzőrendszeri betegség, akut nasopharyngitis, egyszerű meghűlés, nátha, catarrhus, egy akut fertőzéses betegség, mely az orr, a torok és a tüdő nyálkahártyáját támadja. Elsősorban vírusok okozzák, de néha bakteriális fertőzés is fokozhatja. A megfázásnak nincs pontos tudományos és orvosi definíciója.
-
Az atópiás dermatitisz ún. I. típusú allergiás reakció, amit a betegségben szenvedők vérében megnövekedett ellenanyag-szint (IgE) mérésével lehet igazolni. A reakciót kiváltó antigének származhatnak a bőrfelületet érintő anyagoktól (külső allergének) és a táplálékkal, vagy egyéb úton a szervezetbe kerülő, ún. belső allergénektől is.
A lágyéksérv a hasfal nyílásán (sérvkapu) előeső belső szerv, rendszerint bél, kislányoknál gyakran a petefészek. Lehet egyoldali vagy kétoldali, gyakoribb jobboldalon. Létrejöttének egyik oka a hasfal gyengesége, fejletlensége, különösen koraszülött gyermekeknél, de szerepe van a hasűri nyomásfokozódásnak is (pl. székrekedés, köhögés). Létrejöttének másik oka fiúknál az, hogy a herék leszállása kapcsán hasüreggel közlekedő sérvtömlő maradhat vissza.
Az igazi napallergia, amit az orvosok is napallergiának diagnosztizálnak, nagyon ritka betegség. A napsugarak minimális hatására is az egész testen vörös foltok jelennek meg, és viszketnek, égnek fájnak. Amit mi a köznyelvben napallergiának hívunk, az inkább csak szervezetnek a fény által kiváltott reakciója, ami csak azon a Fontos megemlíteni, hogy ezáltal nem csak a napfény válthat ki allergiás reakciót, hanem olyan mesterséges fényforrások is, amelyek az UV határokat túllépik. Ilyenek pl. a szolárium csövek.
Nem jegyzetel, hibásan írja le a feladatokat, vagy egyszerűen csak hunyorogva próbálja meg leolvasni a táblára felírt szöveget - a leggyakoribb panaszok, amelyekkel kapcsolatban az iskoláskorú gyermekek szülei szemészhez fordulnak. Milyen jelekből ismerhetjük fel, ha a gyermek rövidlátó és milyen módon kezelhetjük?
Közép-Európában a közönséges kullancs (Ixodes hexagonus) a fertőzés legfontosabb terjesztője. Nimfa-állapotú és kifejlett kullancsok egyaránt terjeszthetik a betegséget. A Lyme-kór a Borrelia burgdorferi nevű baktérium által okozott megbetegedés, amelyet e kórokozóval fertőzött kullancsok (Ixodes ricinus) terjesztenek. Nevét a Connecticut állambeli Lyme városáról kapta, ahol 1976-ban leírták (noha már a 20. század elejéről vannak leírásaink a tünetekről), a baktériumot pedig Willy Burgdorferről nevezték el, aki 1982-ben kullancsokból izolálta azt.
Az agyhártyagyulladás (meningitis vagy magyarosan meningitisz) az agyhártyák vagy agyburkok (meninx,
meninges), azaz a központi idegrendszert (az agyat és a gerincvelőt)
körülvevő hártyáknak a gyulladásos megbetegedése. A
fertőzéses meningitisz okozója leggyakrabban egy vírus, ami többnyire
veszélytelen és a beteg sokszor spontán, pár napon belül felépül, a gombák és
paraziták által okozta betegség pedig viszonylag ritka.
A tejben, tejtermékekben található tejcukrot laktóznak nevezzük. A laktóz a vékonybélben alakul át glükózzá és galaktózzá. Ahhoz, hogy ez az átalakulás, bomlás végbemehessen a szervezetben, úgy nevezett laktáz nevű enzimre van szükség. csak ezen enzim segítségével tudja átalakítani a szervezet a laktózt, és csak így képes hasznosítani.
A hasmenés (lat. diarrhoea) nagyobb mennyiségű híg, gyakori székletürítést jelent. Önmagában nem betegség, de számos betegség tünete lehet. Gyakran társul hozzá hascsikarás (görcsös alhasi fájdalom) vagy a végbél feszülő fájdalma (tenezmus). A széklet többnyire vizes-nyákos, de előfordul gennyes, illetve véres széklet is.
A kanyaró [latinul morbilli, angolul measles vagy rubeola (nem
tévesztendő össze a rózsahimlővel!)] egy vírus által okozott emberi
megbetegedés. A vírus a beteg ember váladékaival ürül, s
cseppfertőzésként terjed. A fertőződés után 9–11 nap múlva hirtelen
fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik,
valamint a szájüregi nyálkahártyán úgynevezett Koplik-foltok jelennek
meg.
A barázdazárás egy teljesen fájdalommentes, hatékony, biztonságos és relatív olcsó módja a gyermekkori szuvasodás megelőzésének. Az eljárással részben megelőzhető illetve nagymértékben csökkenthető a gyerekkori fogszuvasodás gyakorisága. A barázdazáró egy vékony, műanyag réteg, amelyet az őrlőfogak rágófelszínére helyezve megakadályozza az ételmaradékok és a baktériumok bejutását a barázdák mélyére, és ezáltal védelmet nyújtanak a fogszuvasodással szemben.
A bárányhimlő
egyfajta herpeszvírus által terjesztett, látszólag veszélytelen betegség. A
betegen 2-3 hét lappangási idő után apró pöttyök jelennek meg, tetejükön pici,
harmatcsepp-szerű hólyagocskával. A pöttyök száma és a hólyagok mérete 2-3
napig nő, majd lassan elhalványodnak, a hólyagokban lévő folyadék zavaros lesz,
és teljesen leszárad, úgy nevezett pörk képződik. Ez olyan, mint egy kis
sebecske, talán a színe kicsit sárgásabb.
A megfázás, más néven hűléses hurut, akut légzőrendszeri betegség, akut nasopharyngitis, egyszerű meghűlés, nátha, catarrhus, egy akut fertőzéses betegség, mely az orr, a torok és a tüdő nyálkahártyáját támadja. Elsősorban vírusok okozzák, de néha bakteriális fertőzés is fokozhatja. A megfázásnak nincs pontos tudományos és orvosi definíciója.
