Cseppfertőzés

Jelentősége

A cseppfertőzésnek a gyakorlati jelentősége igen nagy, egyes betegségek, (mint pl.: influenza (grippe), tuberkulózis (TBC), kanyaró (morbilli) stb.) gyorsan tovább terjednek, különösen a nagyobb látogatottságú helyeken okozhat a belégzéssel létrejövő fertőzést.

Az influenza régóta ismert és időnként visszatérő járványokat okoz, mint például az 1918-as "spanyolnátha", az 1957-es "ázsiai"-, vagy az 1968-69-es, és a 1969-70-es "Hong Kong-i" néven ismerté vált járványok.

A cseppfertőzéssel megfertőzött személy, influenza fertőzés esetén, csak 1-2 nap (lappangási idő) után, elesettségről, végtag fájdalmakról, borzongás, vagy hidegrázásról panaszkodik, amelyhez magas láz (39-40 °C) járul. A kórokozók elsősorban a légutakban és a tüdőben szaporodnak, súlyossá, elhúzódóvá, ritkán halálossá csak szövődmények esetén válik, amelyet már nem az influenza vírus, hanem társfertőzést okozó különböző baktériumok hozzák létre. Néhány járvány során azonban maga az influenza vírus is képes rendkívül gyorsan, és súlyosan lezajló vérzéses tüdőgyulladást okozni.

A járványok (tömeges megbetegedések) idején a fertőzőképességétől megfosztott vírusból készült oltóanyagot izomba oltanak. Ezzel a megbetegedések felét lehet megelőzni, de a védőoltás ellenére előforduló esetek is enyhébben folynak le, mint az oltatlanok megbetegedései. Egyénileg védekezhetünk tüsszentés, köhögés kapcsán zsebkendő, vagy a légzőszervek előtt alkalmazott un. szájkendő (orrfityula) használatával. Ez megakadályozza részben a belégzéssel létrejövő fertőzést, részben a fertőzés tovább vitelét.

Cseppfertőzés útján is terjedő betegségek

• bárányhimlő (Varicella simplex)
• diftéria (torokgyík)
• influenza (grippe)
• kanyaró (morbilli)
• mumpsz (fültőmirigy-gyulladás)
• rubeola (rózsahimlő)
• skarlát (vörheny) (Streptococcus pyogenes)
• szamárköhögés (pertussis) (Bordetella pertussis)
• tuberkulózis (TBC vagy gümőkór)

Forrás: Wikipédia