Szandi születése
Az én kis manóm 39-ik hétre született császárral. Sajnos a testvérével is gond volt a szülésnél, őt majdnem elvesztettük az orvos hibája miatt! Ezért előbb befektettek nehogy a Szandival baj legyen. Meleg volt, és majdnem mindig 160 volt a vérnyomásom. Nem tudták eldönteni, mikor császározzanak, de a császár legalább biztos volt.
Egyik este 190-es volt a vérnyomásom, és az ügyeletes orvos azt mondta, hogy este megyünk szülni. Felhívtam mindenkit, hogy nemsokára megint (kétszeres) Anyuka leszek! De aztán lefújták, hátha beindul a szülés magától. Nem történt semmi, nem akart kibújni.
Rá 2 napra megcsászároztak, de ha szülnék még egyszer, akkor újra végig csinálnám. Rettegtem ettől a szüléstől, nem akartam császárt, természetesen akartam szülni, amin az orvos meglepődött.
Az első szülés egy rémálom volt. Nem láthattam a babámat napokig, azt hittem meghalt, csak nem merik megmondani. Altattak, és amikor felkeltem, a babámat elvitték a Tűzoltó utcába. A fogadott orvosom be sem jött hozzám a babáról beszélni, vagy engem megnézni!
A második szülés pedig teljesen más volt. Azt hittem mindenhol egyformák a szülések, de tévedtem. Vannak még normális orvosok és nővérek! Itt nem volt fogadott orvosom, mégis minden rendben volt. Nem fizettünk vagyonokat, mégis kedvesek voltak. Ébren voltam ennél a császárnál, és soha nem felejtem el azt a boldogságot, amikor láttam a kislányomat, hogy él, sír, és rám néz! Már aznap sétáltam a folyosón, nem fájt annyira. A fiammal hónapokig kínlódtam, a páromnak még fürdetnie is kellett. Szerintem másképp áll hozzá az ember (az Anya) a gyógyuláshoz, ha tudja, minden rendben van a babájával.
Ebben a kórházban megkaptam azt, amit egy pesti híres kórházban, híres orvostól nem. Pedig ez a kórház Cegléden van. Még egyszer köszönök mindent az ottani orvosoknak, nővéreknek. A kislányom egészséges, mostmár 9 hónapos és gyönyörű!
Írta: Krisztina (Szandi édesanyja)
Küldd el hozzánk Te is a szüléstörténetedet!
Szólj hozzá Te is a Fórumban!
