2025. február 11., kedd - Bertold, Marietta napja

mt

Szilvia születése

Első gyermekem születése gyönyörű és felejthetetlen élmény marad számomra.

2009. június 30-án, délután 5 órakor 10 perces fájásaim voltak, 7 órára értünk be a kórházba. Addigra már 5 perces fájásaim lettek. Az ügyeletes szülésznő megvizsgált és szívhangot is néztek. Hazaküldött, és azt mondta, menjek vissza, ha erősödnek a fájások. Elmentünk vásárolni valami kaját, mert egésznap nem ettem, csak reggelit. Aztán úgy éreztem erősödnek az összehúzódások, és visszamentünk. Este 11-kor felvettek, és kaptam egy szobát. Nem tudtam aludni a fájásoktól egész este, de legalább a párom aludt helyettem is. Időközönként megvizsgáltak, hogy változott-e a helyzet, de nem tágultam.  Aztán reggel 7 órakor meg lett az éjszakai vajúdás eredménye, mert egy ujjnyira kitágultam. Megérkezett a szülésznőm és az orvosom is. Mondták, ha két-háromujjnyira kitágulok, akkor burkot repesztenek. Eljött a következő vizsgálat 9 órakor és megrepedt a burok magától, de felül, így aztán alul is megrepesztették. Innentől 2-3 perces fájásaim lettek. Kaptam egy fájdalomcsillapító szurit, amitől egy picikét bekómáztam. Folyamatosan változtattam a helyzetemet, hol járkáltam, hol törökülésben ültem.

hand

A következő vizsgálatnál a szülésznő mondta, hogy feküdjek le, és fordulgassak 10 percenként egyik oldalamról a másikra. Ezután beültem egy kád meleg vízbe és nem is akartam kijönni onnan. Ez 12-kor volt.

Délután 2 óra előtt éreztem, hogy nagyon kell nyomnom, kértem páromat hogy szóljon valakinek, hogy készül kijönni a baba. Nem bírtam tovább, így hát nyomtam és szerencsére ekkor meg is jött a szülésznőm. Megnézett és hívta az orvosomat. Megkérdezte, hogy maradok-e bent a vízben, rögtön igent mondtam. Nagyon aranyos volt, rengeteget segített, mivel fogalmam sem volt mit kell csinálni.

Emlékszem, mikor kijött a feje, mondta, hogy rengeteg haja van. Ezután kb. 7 nyomásra megszületett Szilvia július 1-én, 3090 grammal és 52 centivel. Mikor rám rakta, azt sem tudtam sírjak vagy nevessek. Nagyon jó érzés volt érezni, hogy veszi az első lélegzetét.

A párom elvágta a köldökzsinórt, aztán levették rólam és elvitték felöltöztetni. Mikor visszahozták már én is kint voltam az ágyon. Nagyon boldog voltam, megdicsértek, hogy szép szülés volt. Annak ellenére, hogy a párom egyfolytában azt mondta, hogy biztos, hogy vágni fognak, nem vágtak, és nem is repedtem meg, megúsztam varrás nélkül, de ezen én nem csodálkoztam, mert már hónapok óta megbeszéltük Szilviával, hogy könnyű szülés lesz, nagyon ügyes volt ő is. Második gyermekemet is így és ugyanott szeretném szülni.

Mindenkinek ilyen szülést kívánok!

Írta: Kata (Szilvia édesanyja)

Küldd be hozzánk Te is a szüléstörténetedet!

Szólj hozzá Te is a Fórumban!

Megosztás:

  • PocakkalHétről-hétre
    • Hányadik hétben vagy?

Adaptive Media