Ifeoma születése - 1. rész

Április 10-én estem teherbe (utólag kiszámolva). Az én terhességem, azt hiszem, csodának mondható, mert előtte 5-6 évig nem kellett védekeznem soha nem estem teherbe. Volt egy nőgyógyászati műtétem (petefészek ciszták), és ennek köszönhetően került el eddig a gólya.

Világ életemben egy félvér babáról álmodtam, mert a félvérek olyan gyönyörűek és különlegesek, ennek tudatában fekete párt, pontosabban Nigériait választottam magamnak. Na, meg szerettem mindig is pukkasztani a népet. Mi nem terveztük a babát, egyszerűen csak nem védekeztünk, merthogy minek alapon úgy se lehetek terhes. A menzeszem rendesen meg is jött, de csak két napig tartott, ekkor elkezdtem gyanakodni, így elszaladtam, vettem egy tesztet, meg is csináltam, de negatív lett. Rá egy hétre ismét megcsináltam negatív lett, de olyan furin éreztem magam, ezért elmentem a dokimhoz, aki fogadott doki, protekciós voltam nála, és nagyon jó viszonyba voltunk mindig, tőlem soha nem fogadott el egy forintot sem. Megvizsgált, megnézett ultrahangon (ekkor már 1 hónapos terhes voltam), és azt mondta, hogy leállt teljesen a petefészkem nincs peteérésem, felírt egy gyógyszert, hogy szedjem végig, és ha akkor sem jön meg, akkor menyek vissza. Végigszedtem a gyógyszert, vártam egy két hetet, meg is jött, de ismét csak pár napig tartott, és inkább olyan barnás folyás-szerű. Elmeséltem a barátnőmnek, aki azt mondta: "hát szívem te terhes vagy, ha barna folyásod van". Én azért vettem még egy tesztet, de csak negatív lett.

Egyre jobban idegesített, hogy miért nem menstruálok én normálisan, ahogy régen. Egyszer csak elkezdett ömleni belőlem a vér, gondoltam, ez nem normális, valami nagy baj lehet, azonnal mentőt hívtam, és a mentősnek elmondtam, hogy én arra gyanakszok, hogy terhes vagyok. Azonnal a női klinikára vittek, és pont a dokim volt ügyeletes. Mondtam neki, hogy nézzen már meg újra, mert nekem valami nagyon nem tetszik. Végigszedtem a gyógyszert is, de csak nem akarok rendesen menstruálni. Ismét megnézett ultrahangon, és közölte velem, hogy 10 hetes terhes vagyok. Ránéztem, ő vissza rám, és csak annyit tudtam mondani, hogy a múltkor még azt mondtad, hogy nincs peteérésem, és szedjek gyógyszert. Ő is meglepődve bámulta a monitort, alig tudta levenni a szemét róla. A nagy vérzés miatt viszont azonnal bent fogott a korházba, és gyógyszereket meg infúziót kaptam, nehogy elvetéljek.

Megkérdeztem a dokit, hogy mennyire ártalmas az a gyógyszer a babára nézve, amit végigszedetett velem a "nincs peteérésre". Azt mondta az nem árt neki, de a vérzés neki se tetszik, valamiért a testem ki akarja lökni a babát, majd megkérdezte, hogy milyen a vércsoportom? Mondtam neki hogy 0 negatív, megkérdezte a páromét is, de azt nem tudtam. Gyorsan felhívtam, megkérdeztem és mondta, hogy A pozitiv. A doki egyből rávágta akkor már értem, vérösszeférhetetlenség.

Kaptam egy injekciót rá, és pár nap múlva hazaengedett. Azt mondták pihenjek sokat és ne emeljek. Ez után még háromszor újra ömlött a vér belőlem mind a háromszor azonnal ügyelet, mind a háromszor ugyanaz a nóta bent akartak tartani, de csak az injekciót és a gyógyszereket fogadtam el, és saját felelősségre hazamentem.

A vérnyomásom egyre jobban az egekbe szökött. Dolgozni nem tudtam, a terhességem nagy részét otthon töltöttem, de borzasztó unalmas volt, és adódott két lehetőségem is ingyen nyaralni külföldön, ezért megkérdeztem a dokit hogy repülhetek-e. Megvizsgált és azt mondta igen. Elutaztam Olaszországba. A repülőn nem volt semmi gond, hazafele se. Ettől felbátorodva még Görögországba is elmentem (6 hónapos terhesen), de ott már nem éreztem jól magam egyre sűrűbben fájdogált a hasam. Hazajöttem és kértem időpontot a dokitól másnap fogadott is. Megvizsgált, és azt mondta, hogy van egy rossz híre: egy ujjnyira nyitva vagyok, nem mehetek haza, mostmár szigorú korház.

Elkapott a sírógörcs. Kint a folyosón, minden kismama szeme láttára zokogtam. Majd utánam jött a doki, megvigasztalt, könyörögtem neki hogy legalább a cuccaimért had menyek haza. Azt mondta nem, még taxival se, mert ha ott szülnék meg, az nagyon veszélyes lenne.

Folytatása következik…

Írta: Dóra (Ifeoma édesanyja)

Küldd el hozzánk Te is a szüléstörténetedet!