Segélyhívás

Kisgyermekes szülők gyakran találkoznak vélt vagy valós vészhelyzetekkel, hiszen a kis felfedezők útja gyakran göröngyös. Vannak olyan szülők, akik minden aprósággal, apró problémával rohannak az orvoshoz, a kórházba, de találkozhatunk olyanokkal is, akik egy ténylegesen súlyos, komoly állapotot sem ismernek fel, ezért nem, vagy csak későn hívnak segítséget.

Vészhelyzetekben nem könnyű józanul gondolkodni, olykor még a mentők telefonszáma sem jut az eszünkbe. Ezt könnyen kiküszöbölhetjük azzal, ha a telefonban vagy a telefon mellett könnyen elérhető helyen tartjuk az alábbi telefonszámokat:

Mentők: 104

Tűzoltók: 105

Rendőrség: 107

Általános segélyhívó: 112

Valamint a gyermekorvos, a gyermekorvosi ügyelet és a területileg illetékes gyermekkórház telefonszámát rögzítsük.

Ez utóbbi telefonszámokat az első látogatás alkalmával kérjük el a védőnőtől, vagy a gyermekorvostól. Fontos, hogy tudjuk, hol van pontosan a gyermekorvosi ügyelet.

Mikor és kit hívjunk?

Sokszor rengeteg időveszteséggel jár, hogy nem a megfelelő segítséget hívják az emberek. Az alábbi felsorolás nem teljes, hiszen minden állapot egyedileg megítélendő, azonban jól segíti az eligazodást.

Országos Mentőszolgálat

A mentők a sürgősségi ellátásra és szállításra felkészült egységeit akkor hívjuk, ha úgy ítéljük meg a helyzet súlyosságát, hogy kórházi ellátást igényel, és önállóan személygépkocsival a kis sérült nem szállítható. Abban az esetben is ezt a megoldást válasszuk, ha a gyermek állapota olyan mértékben romlik, hogy már a szállítás alatt ellátást igényel. Kisebb problémáknál ne hívjunk mentőt, hiszen ezzel elvonhatjuk az egységet a súlyosabb betegektől.

Amikor mindenképpen mentőre van szükség:

• az eszméletvesztés minden formája,
• a a kicsi nem lélegzik, lélegeztetni kell a mentő kiérkezéséig,
• tudatzavarok, epilepsziás görcsroham,
• fej- és koponya-sérülések,
• gerincsérülés vagy annak gyanúja,
• vérzés, különösen, ha testüregi (például fülből, vagy hányás, köhögés esetén),
• töréssel járó sérülések, amennyiben nem tudjuk rögzíteni, vagy nagyfokú deformitással jár, mert az elmozdulás megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi a laikus által történő stabil rögzítést,
• súlyos allergiás reakció, mely kiterjedt szöveti duzzanattal, vizenyővel, esetleg légzési nehézséggel társul,
• lázgörcs,
• gyógyszer, marószer, növényi mérgezések,
• súlyos kruppos állapot, mely fulladással, ugató köhögéssel jár,
• égési sérülések, amennyiben nagy területre kiterjedők, hólyagosak, illetve, ha a kéz, az arc égett meg,
• nagy felületű állati harapások, különösen, ha az arcot érinti,
• csonkolással járó balesetek.

Mikor hívjuk az ügyeletes orvost?

Elsősorban akkor hívjuk, amikor a gyermekorvos nem elérhető, és olyan állapotban van a kicsi, ami otthoni ellátással megoldható, de nem tudjuk az ügyeletre elvinni a gyermeket. Amennyiben szállítható a kis beteg, tegyük azt.

Ilyen esetek például:

• lázcsillapító vagy hűtőfürdő alkalmazása ellenére sem csökken a lázas állapot,
• nagyfokú elesettséggel járó hányás, hasmenés,
• nagyfokú elesettséggel járó egyéb állapotok, betegségek,
• a kisgyermek szokatlanul csendes, bágyadt,
• olyan kruppos esetek, amikor a fuldoklás nem olyan erőteljes, vagy már többször előfordult, és otthoni ellátással kezelni lehetett,
• hirtelen kialakult, súlyosnak ítélt állapotok.

A gyermekkorban előforduló betegségek (például köhögés, nátha, hasmenés) ellátása a gyermekorvos feladata, így amennyiben nem igényel a kicsi sürgősségi ellátást, a gyermekorvoshoz forduljunk segítségért. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy például egy szombaton kialakult erős fülfájással várjuk meg a hétfő délutáni rendelési időt! Lehetőleg, a helyzet reális megítélése alapján, első lépésként otthon próbáljuk meg csillapítani a tüneteket, láz- vagy fájdalomcsillapító adásával. Ha viszont már egy hete köhög a kicsi, ne az ügyeletre menjünk.

Adatszolgáltatás segítségkérés esetén

Amikor a lakásunkra vagy a baleset helyszínére segítséget kérünk, rendkívül lényeges, hogy a kért adatokat türelmesen, pontosan megadjuk, hiszen ha valamelyik adat hiányzik vagy pontatlan, a mentőegység kiérkezési ideje sokkal hosszabb lehet. Sokan, különösen beteg gyermek esetében túl soknak találják ezeket a kérdéseket, de higgyük el, az eredményes segítségnyújtáshoz ezek az adatok elengedhetetlenek. Gondoljuk csak végig, ha hiányzik a telefonszám, és a mentőegység nem találja a helyszínt (vagy azért, mert nincs kiírva az utcanév vagy a házszám, esetleg elírás történt), hosszú idő eltelhet, míg sikerül kideríteni, hova kellene menniük. Sajnos gyakran előfordul ingerült, ideges telefonáló, aki türelmetlenül lecsapja a telefont, mondván, ne kérdezősködjenek annyit.

A mentő vagy ügyeletes orvos hívásakor az alábbi adatokat fogják kérni tőlünk:

A bejelentő adatai:

Név
Lakcím (emelet, házszám, mi van kiírva a kapucsengőre)
Telefonszám

A beteg/sérült adatai:

Név
Életkor
Milyen betegség, sérülés történt?

Baleseteknél szükséges megadni a sérültek számát, illetve azt is, ha szükséges műszaki mentés.

Dr. Csomai Zita
orvos-természetgyógyász
életmód-tanácsadó és terapeuta