2025. november 28., péntek - Stefánia napja
-
A szavakkal, mondatokkal való játék nem csak érdekesebbé teheti a várakozás, utazás, téli esték perceit, de fejlesztően hat gyermekünk szókincsére, emlékezetére, figyelmére is. Szógyűjtés: Gyűjtsünk szavakat különböző főfogalmakhoz! Kiválasztunk egy tetszés szerinti főfogalmat, pl. gyümölcsök. Az, aki a játékot kezdi, azt mondja :
’Elutazok. Felszállok a vonatra, viszek magammal almát. A gyerkőcnek mondania kell egy másik, ebbe a fogalomkörbe tartozó dolgot, tehát egy másik gyümölcsnevet.
-
Beállítjuk
az órát, hogy 1 perc elteltével csörögjön. Piciknek, akik már tudnak
ülni, mászni, kúszni, először megmutatjuk az szerkentyűt, had
ismerkedjenek meg vele. Csörgessük is meg, nehogy féljenek a hangjától.
Majd
az összebarátkozás után beállítjuk az órát úgy, hogy 1 perc elteltével
csörögjön. Ezután anélkül, hogy a baba látná letakarjuk egy kis
takaróval.
-
Készítsük a
gyerekekkel együtt. Vegyünk egy kisebb méretű papírzacskót. Díszítéssel, festéssel,
rajzolással készítsünk belőle különböző figurákat (katicabogár, pillangó, bohóc,
robot, tündér, stb.) Vághatunk rá szemeket, mosolygó szájat. A kivágott részeket
lyukasan is hagyhatjuk, vagy a zacskó belsejében más színű, vékony papírral befedjük.
-
Töltsünk meg vízzel
egy szelesebb szájú üveget, vagy poharat. Állítsunk bele ferdén egy tükröt. Tegyük
egy asztalra, vagy székre a szobában, ahol szivárványt akarunk lesni, és
kapcsoljuk le a villanyt. Világítsuk meg a pohár tükrös oldalát! Pillantsunk a
hatunk mögé a falra, és ámuldozzunk, gyönyörködjünk a csodálatos színekben pompázó
szivárványban. Ha elsőre nem sikerülne, világítsunk a tükörre különböző
szögekből, vagy igazgassuk meg a tükröt a pohárban.
-
A tangram egy ősi kínai játék. Számtalan legenda fűződik hozzá. A legenda szerint eredetileg jóslásra is használták, de díszítőelemként is jól funkcionált. A játék lehetőségét díszítés közben fedezték föl benne. Többféle alakzatot ismerünk, használunk. Van négyzetes, téglalap alakú, szív, kör és tojás alakú tangram is. Mi most a téglalap alakút fogjuk használni.
-
Gyerekkorom egyik bizsergetően
izgalmas élménye volt az, amikor esténként nagy ritkán áramszünet lett. A
hirtelen ránk szakadt sötétségben mi, gyerekek nevetve-sikítva ugrottunk
talpra, botladoztunk a hangok irányába, kerestük egymást. Ki tudja, hogy miért,
de valahogy ilyenkor soha nem tálaltuk meg rögtön a gyertyát vagy a zseblámpát.
Ha pedig megkerült végre, kezdődhetett a móka.
-
A papírkosarat tegyük a földre, majd tőle 2 méterre ragasszunk egy csíkot a szintén a földre. Ide fognak állni a gyerekek. A csík ragasztásához legalkalmasabb a festékboltokban kapható ragasztószalag, mert az nyom nélkül, könnyedén eltávolítható. Ha szabadban játszunk, akkor egy krétával a betonra is rajzolhatjuk a vonalat.
-
A türelem, kitartás, memória, figyelem és finommechanika egyidejű fejlesztésére az egyik legjobb dolog a puzzle. Minden gyerek életkori sajátosságait figyelembe véve megtalálhatjuk a boltokban a neki legmegfelelőbb mintájú, formájú, nagyságú és darabszámú kirakót. Most arra biztatnálak Titeket, hogy ne a játéküzlet polcairól vadásszátok le a drágábbnál-drágább játékokat, hanem próbáljatok meg otthon, együtt kirakót gyártani. Nem kell hozzá semmi extra, csak egy kartonlap és egy kép.
-
Rengeteget olvastam, tanultam, hallgattam mások véleményét, és sokat tapasztaltam, és ezek alapján azt gondolom, hogy az egyensúlyozás, az egyensúly megtalálása, visszaszerzése, az egyik legfontosabb kompetencia amellyel egy gyermeknek rendelkeznie kell. Erre nem csak az óvodai és iskolai tanulási tevékenysége során van szüksége, hanem a hétköznapi életben is nehezen boldogul nélküle. Mozgása ügyetlennek tűnhet, elesik, elszédül, leesik mindenről, mindent leejt, kiborít egyensúly hiányában.
-
A malomtáblán malomfigurákkal nem csak a hagyományos szabályok szerint játszhatunk. Íme néhány játékötlet, amit kisebbekkel, nagyobbakkal is elkezdhetünk.
Betűkirakó: nagyobbakkal, akik már ismerik a betűket, játszhatjuk. A malomtáblára a figurákból betűket formázunk. Nekik pedig fel kell ismerni a betűt.
-
Szép napsütéses idő kell ehhez az árnyjátékhoz is, amikor jól látszik a földön az árnyékunk. A gyerkőcnek rá kell lépnie valamelyik árnyék testrészünkre, nekünk pedig meg kell próbálnunk kitérni előle. Szerepcserével is játsszuk! Jól jön ez a játék egy hosszabb séta vége felé is, amikor már picit elfáradt a manónk, és nincs kedve tovább menni.
-
Kő, papír, olló: Ezt a jól ismert játékot se hagyjuk ki a sorból. Nem kell még a szabályok szerint játszanunk ezt a gyerekekkel, mert a kicsik még nem fogják érteni. Kezdetben elég csak annyi, hogy elmutogatjuk a három tárgyat. Tehát:
kő = ökölben a kéz,
papír = nyitott tenyér, ujjak összezárva,
olló = szétnyitott mutató és középső ujj. Ismételjük egymás után a szavakat, miközben mutogatjuk. Amikor már jól megy, folyamodjuk egy kis cselhez, és mondjuk más sorrendben a szavakat.
A szavakkal, mondatokkal való játék nem csak érdekesebbé teheti a várakozás, utazás, téli esték perceit, de fejlesztően hat gyermekünk szókincsére, emlékezetére, figyelmére is. Szógyűjtés: Gyűjtsünk szavakat különböző főfogalmakhoz! Kiválasztunk egy tetszés szerinti főfogalmat, pl. gyümölcsök. Az, aki a játékot kezdi, azt mondja : ’Elutazok. Felszállok a vonatra, viszek magammal almát. A gyerkőcnek mondania kell egy másik, ebbe a fogalomkörbe tartozó dolgot, tehát egy másik gyümölcsnevet.
Beállítjuk
az órát, hogy 1 perc elteltével csörögjön. Piciknek, akik már tudnak
ülni, mászni, kúszni, először megmutatjuk az szerkentyűt, had
ismerkedjenek meg vele. Csörgessük is meg, nehogy féljenek a hangjától.
Majd
az összebarátkozás után beállítjuk az órát úgy, hogy 1 perc elteltével
csörögjön. Ezután anélkül, hogy a baba látná letakarjuk egy kis
takaróval.
Készítsük a
gyerekekkel együtt. Vegyünk egy kisebb méretű papírzacskót. Díszítéssel, festéssel,
rajzolással készítsünk belőle különböző figurákat (katicabogár, pillangó, bohóc,
robot, tündér, stb.) Vághatunk rá szemeket, mosolygó szájat. A kivágott részeket
lyukasan is hagyhatjuk, vagy a zacskó belsejében más színű, vékony papírral befedjük.
Töltsünk meg vízzel
egy szelesebb szájú üveget, vagy poharat. Állítsunk bele ferdén egy tükröt. Tegyük
egy asztalra, vagy székre a szobában, ahol szivárványt akarunk lesni, és
kapcsoljuk le a villanyt. Világítsuk meg a pohár tükrös oldalát! Pillantsunk a
hatunk mögé a falra, és ámuldozzunk, gyönyörködjünk a csodálatos színekben pompázó
szivárványban. Ha elsőre nem sikerülne, világítsunk a tükörre különböző
szögekből, vagy igazgassuk meg a tükröt a pohárban.
A tangram egy ősi kínai játék. Számtalan legenda fűződik hozzá. A legenda szerint eredetileg jóslásra is használták, de díszítőelemként is jól funkcionált. A játék lehetőségét díszítés közben fedezték föl benne. Többféle alakzatot ismerünk, használunk. Van négyzetes, téglalap alakú, szív, kör és tojás alakú tangram is. Mi most a téglalap alakút fogjuk használni.
Gyerekkorom egyik bizsergetően
izgalmas élménye volt az, amikor esténként nagy ritkán áramszünet lett. A
hirtelen ránk szakadt sötétségben mi, gyerekek nevetve-sikítva ugrottunk
talpra, botladoztunk a hangok irányába, kerestük egymást. Ki tudja, hogy miért,
de valahogy ilyenkor soha nem tálaltuk meg rögtön a gyertyát vagy a zseblámpát.
Ha pedig megkerült végre, kezdődhetett a móka.
A papírkosarat tegyük a földre, majd tőle 2 méterre ragasszunk egy csíkot a szintén a földre. Ide fognak állni a gyerekek. A csík ragasztásához legalkalmasabb a festékboltokban kapható ragasztószalag, mert az nyom nélkül, könnyedén eltávolítható. Ha szabadban játszunk, akkor egy krétával a betonra is rajzolhatjuk a vonalat.
A türelem, kitartás, memória, figyelem és finommechanika egyidejű fejlesztésére az egyik legjobb dolog a puzzle. Minden gyerek életkori sajátosságait figyelembe véve megtalálhatjuk a boltokban a neki legmegfelelőbb mintájú, formájú, nagyságú és darabszámú kirakót. Most arra biztatnálak Titeket, hogy ne a játéküzlet polcairól vadásszátok le a drágábbnál-drágább játékokat, hanem próbáljatok meg otthon, együtt kirakót gyártani. Nem kell hozzá semmi extra, csak egy kartonlap és egy kép.
Rengeteget olvastam, tanultam, hallgattam mások véleményét, és sokat tapasztaltam, és ezek alapján azt gondolom, hogy az egyensúlyozás, az egyensúly megtalálása, visszaszerzése, az egyik legfontosabb kompetencia amellyel egy gyermeknek rendelkeznie kell. Erre nem csak az óvodai és iskolai tanulási tevékenysége során van szüksége, hanem a hétköznapi életben is nehezen boldogul nélküle. Mozgása ügyetlennek tűnhet, elesik, elszédül, leesik mindenről, mindent leejt, kiborít egyensúly hiányában.
A malomtáblán malomfigurákkal nem csak a hagyományos szabályok szerint játszhatunk. Íme néhány játékötlet, amit kisebbekkel, nagyobbakkal is elkezdhetünk. Betűkirakó: nagyobbakkal, akik már ismerik a betűket, játszhatjuk. A malomtáblára a figurákból betűket formázunk. Nekik pedig fel kell ismerni a betűt.
Szép napsütéses idő kell ehhez az árnyjátékhoz is, amikor jól látszik a földön az árnyékunk. A gyerkőcnek rá kell lépnie valamelyik árnyék testrészünkre, nekünk pedig meg kell próbálnunk kitérni előle. Szerepcserével is játsszuk! Jól jön ez a játék egy hosszabb séta vége felé is, amikor már picit elfáradt a manónk, és nincs kedve tovább menni.
Kő, papír, olló: Ezt a jól ismert játékot se hagyjuk ki a sorból. Nem kell még a szabályok szerint játszanunk ezt a gyerekekkel, mert a kicsik még nem fogják érteni. Kezdetben elég csak annyi, hogy elmutogatjuk a három tárgyat. Tehát: kő = ökölben a kéz, papír = nyitott tenyér, ujjak összezárva, olló = szétnyitott mutató és középső ujj. Ismételjük egymás után a szavakat, miközben mutogatjuk. Amikor már jól megy, folyamodjuk egy kis cselhez, és mondjuk más sorrendben a szavakat.
