Népi bölcsesség vagy tudomány?
Ősz közeledtével nap, mint nap egyre gyakrabban hangzik el olyan "bölcsesség", ami a betegségek elkerülésére, a táplálkozás fontosságára mutat rá. Kisgyermekes családokban ez még gyakrabban ismétlődik, hiszen az ősz a picik, nagyok számára a közösségbe kerülés időszaka is. Ilyenkor minden szülő igyekszik előhúzni olyan praktikákat a fiókból, ami segíti gyermeke immunrendszerének erősítését, a betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását. Előkerülnek ilyenkor a C-vitaminos csodák, a házi tuti tippek, amik persze sok igazságot rejtenek magukban, de érdemes a tudomány eredményeit is figyelembe venni.
-
A közösségbe kerülés, vagyis a bölcsi, ovi kihívásai sok kutatót késztettek arra, hogy felmérjék a gyermekek szervezetére gyakorolt környezeti hatásokat és a kivédésükhöz szükséges tényezőket számba vegyék.
Ilyen kutatást végzett a közelmúltban egy európai kutatócsoport – 14 izraeli bölcsödében 201 gyerek bevonásával –, akik arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen kulcsfontosságú szerepe van a probiotikumoknak az immunvédelemben. A vizsgálat során a bölcsiseknek 4 héten keresztül adtak egy anyatejben is előforduló probiotikumot, Lactobacillus Reuteri-t és azt figyelték meg, hogy a közösségben gyakori fertőzéses betegségek előfordulása hogyan alakul. Eredményeik során arról számoltak be, hogy a Lactobacillus Reuterit fogyasztó gyermekek csoportjában harmad annyian kaptak el betegségeket, mint akik nem kaptak ilyen probiotikumot.
Mik is a probiotikumok?
A probiotikumok olyan szervezetünkben élő jótékony mikroorganizmusok, melyek részt vesznek élettani folyamatainkban, segítik emésztésünket, vitaminokat termelnek, sőt, néhányukat közülük nevezhetjük immunrendszerünk "tanítómestereinek" is, hiszen saját immunsejtjeinkkel folyamatos interakcióban, együttműködésben vannak, s felkészítik immunrendszerünket a más baktériumokkal és vírusokkal való találkozásra.
Fontos tudni, hogy nem minden probiotikum egyforma, szervezetünkre gyakorolt hatásuk más és más. Egy egészséges csecsemő bélflórája, vagyis a benne élő probiotikumok összessége, jelentősen eltér az egészséges felnőttek bélflórájától, mivel a kezdeti időszakban a Bifiduszok vannak többségben, majd később a bélflóra Lactobacillus dominánsá válik.
-
Egészségünk fenntartása, helyreállítása szempontjából fontos tehát, a megfelelő probiotikum törzs jelenléte szervezetünkben.
Tehát nem mindegy, hogy mikor milyen probiotikumot adunk a gyerekeknek. Ajánlott odafigyelni, hogy mindig az életkornak megfelelő, kifejezetten gyerekek számára kifejlesztett probiotikumot jutassunk a szervezetbe.
Mikor mit adjunk?
A szoptatás abbahagyása után, az anyatejes immunvédelmi hatás elérése érdekében, célszerű olyan kifejezetten gyermekek számára készített élelmiszereket, tápszereket, tejitalokat adni, amik ezeket a jótékony baktériumokat tartalmazzák, és rendszeres fogyasztásukkal biztosítható a baba szervezetének további védelme.
Egy éves korig, ahogyan számos vizsgálat eredményei ezt igazolják, a bifiduszok jelentik a leghatékonyabb immunvédelmet.
Egy éves kor után az alakuló, formálódó bélflórát a Lactobacillus Reuteri fogyasztásával segíthetjük, ami az egyre jobban táguló környezet kihívásaival szembeni védőrendszer fejlődését a leginkább támogatja.
Megelőzésre! Ősszel, bölcsibe, oviba indulás előtt, illetve beszoktatási időszakban érdemes Lactobacillus Reuteri adásával felkészíteni a gyermek immunrendszerét az őt érő kihívásokra.
Megbetegedés esetén! Amikor egy betegség már komolyabb beavatkozást igényel, a kicsi antibiotikus kezelésben is részesül, feltétlenül adjunk probiotikumot is, a bélflóra helyreállítására.
Dr. Kiss Zsuzsanna, gyermekorvos
