Timcsike születése
Timcsike
születése
2007. 12. 11.
éjfél van, 6-8 perces fájásaim voltak, visszaaludtam, nem is foglalkoztam velük.
Hajnali 4-kor felkeltem, hogy ismét fájásokat érzek, de ezek már 5 percesek. Elkezdtem
nézni az órát, de annyira fáradt voltam, hogy nem tudtam megjegyezni mikor volt
az utolsó fájás. Kb. 3/4 6-kor kimentem pisilni, megmostam a szememet, és azt gondoltam
magamban, hogy 1 órán keresztül nézem, ha folyamatosan 5 percenként jönnek,
akkor keltem a férjemet, és mehetünk szülni. 1 óra múlva is 5 percesek voltak a
fájások, ismét kimentem pisilni és találkoztam a nyákdugóval. Na, több sem
kellett készülődtem fürödni, gondoltam addig hagyom apát pihenni, kikészítettem
neki kávét is, hogy felébredjen.
Bementem a szobába, leültem az ágy szélére, apa
felébredt és megkérdezte:"Szülünk?". Mondtam neki, hogy igen! Az
utóbbi időben ugyanis sokat voltam pisilni éjszaka, és ezért kérdezte, hogy
minden rendben van-e, azt hitte, hogy megint csak wc-n voltam. Rögtön fel is
ébredt! ... Bár amúgy is aznap kellett volna menni a dokihoz megbeszélni, hogy
mikor szülünk, mert a babucival december 2-re voltam kiírva. (9 nappal
korábbra.)
Elmentem fürödni, mondtam apának, ne kapkodjon,
de Ő folyton azt kérdezgette, hogy hány percesek a fájások? 7-kor elindultunk
be a kórházba, 8-ra értünk oda. Felbattyogtunk a szülőszobára, beültem ctg-re, de
nem igazán mutatott semmit. A férjem kint volt, mert nem engedték be. Találkozott
a dokimmal, és mondta neki, hogy én már a ctg-n csücsülök. A doki rögtön be is jött
hozzám. Gondoltuk, hogy haza nem fog engedni a 41. hét miatt.
Amikor a Ctg-nek vége lett, bementünk a
vizsgálóba, ott megvizsgált. Az eredmény: bő 2 ujjnyi. Becuccoltunk hát a
szülőszobára. (Beöntés, borotválás.) Megtörtént a burokrepesztés, aztán kaptam
infúziót, és labdáztam kicsit. A doki ismét megvizsgált, de még mindig csak bő
2 ujjnyira volt nyitva a méhszáj. Ekkor már kaptam is az oxitocint és kértem az
EDÁ-t, hisz 1 óra alatt semmit sem tágultam. Kicsit labdáztam megint, majd utána
vissza fölfeküdtem az ágyra, mert jött a doki vizsgálni. Eredmény: bő 3 ujjnyi.
Itt meg is torpant a dolog kicsit. Nem tágultam
jó pár órán keresztül tovább. Az orvosom feladta. Mondta, hogy fél óra múlva visszajön,
és ha semmi nem változik, akkor megcsászároz. Még egy kis labdázás után a doki
visszajött vizsgálni: bő 4 ujjnyi. Kért, hogy tartsunk ki, ebből sima szülés
lesz, labdázzak sokat. Ekkor már teljesen kész voltam. Mondtam is a páromnak, hogy nem bírom
már, de Ő hősiesen tartotta bennem a lelket.
Elérkeztünk a kitolási szakaszhoz. A doki mondta,
hogy csináljuk úgy, hogy jobb oldalt 4x3 nyomás, majd bal oldalt szintén 4x3
nyomás.1-2 nyomás jó volt, de volt, ami nem sikerült. Itt ki is vonult a párom.
Lement dohányozni, és mire felért, már a doki mondta is, hogy gratulál,
megszületett a kislánya. Apuka hősiesen elvághatta a köldökzsinórt.
41. hétre megszületett a kis Timcsike: 52 centiméterrel
és 3350 grammal
Majd megszületett a lepény, közben a kicsit
megvizsgálták engem, majd összevarrtak, és még ott maradtunk a szülőszobán 2
órát.
Ennyi lenen az én kis szüléstörténetem. A dokim
és az orvosok is rendesek voltak!
Írta: Andrea (Timcsike édesanyja)
Küldd el hozzánk Te is a szüléstörténetedet!
Szólj hozzá Te is a Fórumban!
