A császármetszésről

Mi is kell ahhoz, hogy valaki édesanyává váljon

Szükség van egy apára. Lehet az donor, alkalmi kapcsolat, együttélés, vagy optimális esetben az ember másik fele, a férje. Nem véletlenül írtam, hogy a másik fél. Én vagyok az egyik fél, mint nő, és testileg, lelkileg, mindenhogy kiegészít engem a férjem, mint férfi, így leszünk ketten testileg, lelkileg, mindenhogy egy testté. Lelkileg eggyé leszünk az egyház áldása által (is), testileg pedig, gondolom, nem kell magyarázni senkinek, mi is történik pontosan (sem a hétköznapokon, sem az intim együttlétek során).

Az én petesejtem az egyik fél, az Ő hímivarsejtje a másik fél, és így lesz egy hím- és egy női ivarsajt egy testté. (Aztán persze osztódhatnak, és lehetnek ikrek, de a legtöbb esetben egy testté lesznek.) Így jön létre a két félből az ÉDESANYA és az ÉDESAPA, és a másik két félből a GYERMEK. És az én gyermekemnek én vagyok az Édesanyja már a fogantatása pillanatában. Semmi köze az anyasághoz, hogy a hasamból a napvilágra milyen, mekkora, hogyan táguló, hogyan szűkülő, hogyan összevarrandó, természetes vagy mesterséges kis résen keresztül bújuk-e elő az életem értelme, az ÉDES GYERMEKEM!

Hasonlóságok, különbözőségek (Császármetszés vs. Hüvelyi szülés)

Attól, mert valaki nem hüvelyen keresztül hozza a világra gyermekét, még nem lesz kevesebb, vagy több. Nem lesz neki könnyebb, vagy nehezebb sem a várandósság, sem szülés, sem a gyermek felnevelése összességében. Pont olyan mosott rongy lesz az első hónapokban mindkét édesanya, mint én voltam anno, vagy Te voltál, vagy leszel. Összességében ugyan nincs különbség, mindkettő nehéz, de talán bontsuk lépésekre, hasonlítsuk össze, majd a végén mondjuk ki, hogy az az Anya, aki császáros, az igazi édesanya-e?

1. lépés: Várandósság

Lényegi eltérés nem tapasztalható, hacsak nem tudja az Anya előre, hogy vágni fogják a hasát. Akkor teljesen más dolgok miatt aggódik a várandósság alatt. (Cs-H: 0-0)

2. lépés: Szülés

Órákig vajúdni, kitolni nem kellemes dolog (Cs-H: 0-1), de nem szívesen cserélném el azzal, hogy felvágják a hasfalam, a méhem kifordítják, úgy veszik ki a gyerkőcöt, és mindeközben a kezem, lábam is le van kötözve, és el van érzéstelenítve (Cs-H: 1-1).

3. lépés: Szülés utáni katarzis

A világ legcsodálatosabb élménye. Édes gyermekem ott van a mellkasomon, szuszog, pihen. Megfoghatom, magamhoz ölelhetem, megszoptathatom, persze csak akkor, ha nem császároztak, mert akkor csak megmutatják, de már viszik is el, és még Édesapa is otthagy, mert azonnal megy a csöppség után… (Cs-H: 2-1)

4. lépés: Varrás

Mákom van, ha nem varrják a gátat, ha igen, nos… az nem a legkellemesebb dolog. Ez az, amit a császáros nők nem fognak megtudni soha, hogy milyen (Cs-H: 2-2). Cserébe, mi sem tudjuk meg, milyen az, amikor a méhem, és hasfalam varrják. Értem, hogy akkor epidurál van, és nem érzek semmit, de én még a fogorvosnál is képes vagyok elájulni, még akkor is, ha tele nyomtak érzéstelenítővel (Cs-H: 3-2).

5. lépés: Kórházban töltött idő

A gátseb miatt nem lehet normálisan ülni, még feküdni is kellemetlen (Cs-H: 3-3), de azért az első nap után már felállni lassan tudunk, és napról-napra minden könnyebb. Mire hazamegyünk már egész jó, csak ne lenne a varratszedés a gátnál… (Cs-H: 3-4). Mákja van annak, akinek eleve felszívódó varratokat tettek be. (A másodiknál én direkt kértem.)

Nézzük kicsit a másik oldalt: Az epidurál miatt felállni sem szabad. Hasamon egy homokkal tömött kiszsák, hogy jól nyomja le a sebet, a kicsit meg nem hozzák ki egy csomó ideig. Ha szeretnék sem mehetnék oda, mert nem tudok járni sem… Még jó, hogy az előrelátó Édesapa hozott egy polaroid gépet, és legalább a csöppecske fényképét láthatom (Cs-H: 4-4). A vágott seb miatt nemhogy ülni, de felülni sem tudok. Ez iszonyat (Cs-H: 5-4)! A kórházban eltöltött napok alatt azért sikerül összeszednem magam valamennyire, de irigylem a nem-császárosokat, mert 3 nap után haza is mehetnek, én meg itt rostokolok 5 napig (Cs-H: 6-4). Mielőtt hazaengednek, azért a varratokat kiszedik, majd lekötözik a sebet, a fürdés érdekesen fog menni még pár napig (Cs-H: 7-4).

6. lépés: Szoptatás

Nekem mindkét szülés után a 2. napon beindult a tej. Feszített, nem volt jó az első nap, bár megtanultam kezelni a helyzetet, de szegény császárosok, mivel a babát nem kapják meg azonnal, így csak később lövell be a mellük. Nem sokkal, de akkor is később. Így a köztes időben általában kell adni a kicsinek valamit. Jó esetben cukros vizet, rossz esetben tápszert adnak nekik. Pedig éppenhogy a szoptatásra lenne szükségük, hogy mielőbb beinduljon a tejtermelés… (Cs-H: 8-4)

7. lépés: Az első pár hét otthon

A gátseb még fáj, de már csak alig. Elenyésző ez ahhoz képest, amit egy hasi metszés okoz. Állítólag ugyan izmot nem vágnak, csak széthúznak… Nem vagyok orvos, és ezt elképzelni igen nehéz. Nekem speckó más típusú hasi műtétem volt, 6-8 hétig nem volt egyszerű. Két hétig kiegyenesedni is csak alig tudtam. Ehhez tudom hasonlítani a császármetszés utáni lábadozási időt (Cs-H: 9-4). A szex pedig nem egyszerű sem így, sem úgy a szülés után.

Summa-summarum

Ha - ne adj Isten – a következő terhességem során orvosilag indokolt lenne, és sürgősségileg elrendelik, hogy gyermekem császárral KELL világra hoznom, úgy bele kellene törődnöm az orvosok döntésébe. Bízni kell a szakértelmükben, és drukkolni tudok csak, hogy gyermekem épségben megszülessen, gyorsan gyógyuljak, és vékony legyen a heg majd a végén. Viszont, ha döntés elé állítanának, hogy ha szeretném, akkor kiemelik a gyermeket így, akkor gondolkodás nélkül vágnám rá, hogy KÖSZÖNÖM NEM! (Aki meg mégis a császár mellett dönt, ha dönthet egyáltalán, az meg is érdemli!) Inkább vajúdik az ember 3 óra helyett 33-at, de tudom, hogy 33 óra után vége a szenvedésnek, és megérte, mert kezemben tartom a csöppségemet. A császárral szülő anyának csak eztán kezdődik a szenvedés. Úgyhogy a fentiek tükrében mindenki döntse el maga, hogy van-e bármi értele ilyen módon különbséget tenni nő és nő, anya és anya között. Hiszen az az igazi ÉDESANYA, aki gyermekét szeretetben fogantataja, óvva-féltve kihordja, várakozásokkal teli megszüli, és gondoskodva fölneveli.