Nem mindegy, hogyan sír a baba!

Az alapkoncepció az volt, hogy a süket ember másképpen beszél, mint az ép-halló. A vizsgálatok elején azt vizsgáltuk, hogy van-e különbség a csecsemősírás között, ha a csecsemő ép, egészséges vagy nagyothalló. A komputeres mérések alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy igen, van.

Ennek számos oka lehet. A veleszületett genetikai ok ugyanúgy előfordulhat, mint a vírusfertőzés vagy bakteriális ártalmak (gyulladások). De mindenféle káros anyag, pl. egyes gyógyszerek is okozhatnak halláskárosodást, illetőleg nagyothallást.

A nagyothallás az egyik leggyakoribb érzékszervi megbetegedés, világszerte mintegy 350 millió beteget érint.
A magyarországi felnőttek között minden tizedik ember nagyothalló, a 100.000 élve született csecsemő közül pedig egy ezrelék jön súlyos nagyothallással a világra. Ez azt jelenti, hogy 100.000 csecsemőből 100 problémás eset van, akiket kezelni kell.

Ez egy diagnosztikai teszt, és ún. előszűrést tudunk a segítségével végezni. Már a csecsemőknél is működik egyfajta biológiai és fizikai visszacsatoló rendszer a kiadott síróhang és a hallás között. Az a csecsemő, aki nem hallja saját sírását, az másképpen alakítja hangjait, mint az, amelyik hallja.
A sírást felbontjuk hangszínképre, és így a sírásból következtetünk arra, hogy milyen a hallás.
Ezzel az eljárással közvetve vizsgáljuk a hallószerv működését. Ez egy figyelemfelkeltő diagnosztikai módszer, ha az előszűrés rendellenességet, kóros állapotot mutat, akkor további vizsgálatokat végzünk.
A nagyothallás leggyakoribb a koraszülötteknél. Most vettük fel a kapcsolatot a Semmelweis Egyetemmel, hogy koraszülötteket is vizsgálhassunk a jövőben.

E módszer lehetővé teszi a rendkívül korai diagnózist, és minél hamarabb észleljük a rendellenességet, annál hatékonyabb lehet a nagyothallás terápiája. Továbbá ez az előszűrés olcsó, egyszerű, fájdalommentes, könnyen kivitelezhető. Felvesszük a babasírást, és CD-n keresztül beolvassuk a hangot a komputerbe, amely értékeli a "hallottakat". A csecsemősírás akár e-mailben is elküldhető távoli számítógépekre.

Meg kell várni, amíg a babák kicsiny szervezete megerősödik. Úgy a 8-10. hónap környékén már végre lehet hajtani cochleáris implantációt. Ez azt jelenti, hogy a belső fülbe, a csigába elektródát ültetünk, s ennek következtében elektromos impulzusok jönnek létre az agyban (a csigától az agyba mennek fel a stimulusok), így újból megtanítható a hallásra a kis páciens.
Az általunk kifejlesztett eljárás valószínűleg alkalmas lesz arra is, hogy ne csak a műtét előtti beavatkozást segítse, hanem a műtétet követően is értékelhető információkat nyerjünk az implantátum működéséről.

Sajnos erre még nem tudok konkrét választ adni. Remélhetőleg a közeljövőben e diagnosztikai eljárással is szélesíteni tudjuk a csecsemők szűrését, és a műszer segítségével könnyebben kiszűrhetővé válik a korai nagyothallás és halláskárosulás.
A korai felismeréssel növekedhet a hallásjavító beavatkozások esélye.