Váltott mellből?
A baba nemcsak azért szopizik, mert éhes, még csak nem is azért mert szomjas – bár nyilván melegebb időben jóval többször fog mellre kérezkedni a kisbabánk, mint hűvösebb időben – hanem azért, mert szopizni jó. Az anyatejben egy csomó olyan összetevő van, ami egyáltalán nem a kisbaba táplálásáért felelős vagy legalábbis nem a teste táplálásáért, hanem megnyugtató, ellazító, vagy elaltató vagy fájdalomcsillapító hatású anyag. Egy kisbaba akkor is szopizni kérezkedik, ha fáj valamije, ha elmagányosodott, ha bánata van, ha álmos és ez így van rendjén. Ez így van kitalálva.
A természeti népeknél, ahol a kisbabák abszolút igény szerint szopnak, és senki nem foglalkozik azzal, hogy mikor volt utoljára mellen és mennyit kéne még várni, ismeretlen a hasfájás. A tévhit gyökere származhat abból, hogy a nagyon gyakran szopizó babák esetében, akiknek azonban mindig másik mellet kínáltak föl – tehát jobb cici, majd félóra múlva bal cici, majd félóra múlva megint jobb cici – előfordulhat, hogy a baba főként első tejet szopizik ki. Az érett tej összetétele a szoptatás folyamán, egy-egy szoptatás alatt is változik. A szoptatás elején ürül egy egészen vízszerűen átlátszó, híg első tej és a szoptatás végén pedig ürül egy zsírdúsabb hátsó tej.
Ha a kisbaba nagyon rövid ideig van mellen, akkor előfordulhat az, hogy csak ezt az első tejet szopizza ki, ami zsírban szegény, de laktózban dús. A laktóztartalom átrohan a baba belein, és ez okozhat hasfájást, hasmenést, felfújja a babát, gáz képződik. Ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy a kisbaba széklete vízszerűen híg, gyakorlatilag beissza a pelus és fáj a baba hasa. Ekkor nem az a megoldás, hogy nem adunk neki annyiszor szopizni, hanem az, hogy több egymást követő szoptatás alkalmával ugyanarra a mellre tesszük vissza.
Ez a jelenség előfordulhat nagyon bő tejű édesanyák esetében: vannak olyan mamák, akiknek egyszerűen genetikailag rengeteg mennyiségű teje termelődik. A mamának, azért, hogy lecsökkentse a tejét, rá kell állnia, hogy többször egymás után ugyanarra a mellre tegye rá a kisbabát.
Ha egy mama rendszeresen fej, ezért, azért, amazért, akármiért, akkor fontos, hogy ne mindig szoptatás után fejjen. Ebben az esetben ugyanis a kisbaba kiszopizza az első tejet, majd az anya lefeji a zsírosat és berakja a fagyasztóba. Ez nem szerencsés. A megoldás az, hogy az anya fele-fele arányban: szoptatás előtt és szoptatás után is lefeji azt a mennyiséget, amit szeretne. De fejésre igazából nincsen szükség. Ha valaki a saját babáját szeretné ellátni, akkor nem attól lesz elég teje, hogy fej – ugye még senki nem látott cica- vagy kutyamamát fejni. A mi biológiánk, a mi tejtermelésünk alapjaiban ugyanaz, mint bármelyik emlősállaté. Attól lesz több teje a mamának, hogy mindig mellre teszi a kisbabáját, minden nyikkra. Ettől lesz elég teje. Nyilván, ha valaki tejadó édesanya szeretne lenni, vagy el kell mennie, és ezért tartalékot képez otthonra, vagy bármilyen probléma van (koraszülött a kisbabája, beteg a babája, és el van tőle különítve), akkor igen, akkor fejni kell, hogy fent maradjon a tejtermelés.
Ha az első napokban igény szerint mellen van a kisbaba, nagyon sokat mellen van a kisbaba, jól van mellen a kisbaba, és még sincs elég a pelusban, mégsem gyarapszik minimum heti 10–12 dekát – ez a minimum elvárható súlygyarapodás az első hetekben –, akkor érdemes először szakemberrel megnézetni, hogy mi lehet a probléma. Előfordulhat, hogy egyszerűen az édesanya nem tud elég tejet termelni, akkor sem, ha a feje tetejére áll. Ekkor is vannak olyan szoptatásbarát pótlási módszerek, amikkel fenntartható a saját tejtermelés és a kisbabánk megkaphatja azt a mennyiségű tejet, amit tudunk termelni. De az is lehet, hogy igazából nincsen semmi probléma, csak mi érezzük úgy – és ez az esetek többsége –, hogy valamiért kevés vagy nem elég a tejünk, mert mondjuk a kisbabánk extra sírós, vagy extra sokat szeretne mellen lenni, vagy egy idő után, ahogy mondtam, puhák lesznek az ember mellei, nem feszülnek úgy. Ezek nem annak a jelei, hogy nincsen elég tejünk. Ha a pelus tele van, akkor biztos, hogy a babába ment valami.
Forrás: Születés Hete Portál
A cikk folytatása itt olvasható.
