Forró csoki

Húsvét után vagyunk, és az éléskamra felső polca tele van csokinyuszival, csokicsibével és csokitojással. Eszembe jutott, hogy csinálok egy sütit, aminek a tetejére csinálok belőle csokimázat. Semmi mást nem tettem, csak gőz fölött megolvasztottam egy adag csokit, és a süti tetejére öntöttem. Az pedig szépen megszilárdult. Egy picit viszont túlméreteztem a dolgot, és maradt a tálban egy nagy adag olvadt csoki. Innen jött az ötlet: vacsora után igyunk forró csokit! Elővettem a jobb minőségű csokifigurából egyet-kettőt, és nekiláttam.

Az elkészítés menete:

A csokifigurát összetörtem, és egy edénybe tettem.

Az összetört csokit láng fölött olvasztani kezdtem, de némi tejjel felöntöttem, nehogy odakozmáljon.

Addig kavargattam, amíg az összes csoki fel nem oldódott. Ez körülbelül a tej felforrásáig meg is történt.

Ekkor hozzáöntöttem a többi tejet, és összeforraltam. (Persze mindenki annyi tejet tölt hozzá, amennyit csak szeretne, mert ki sötétebben, ki pedig világosabban szereti a forró csokit.)

Csészékbe töltöttem, a tetejére tejszínhabot nyomtam, és megszórtam instant kakaóporral, és egy lehelletnyi fahéjjal.

Az íze és az illata mennyei! Csak ajánlani tudom mindenkinek, aki a rohanó hétköznapokba kezd belefáradni. Pár perc alatt elkészíthető, és igazán kellemes kikapcsolódás ezt iszogatni. Hidd el, hogy a gyerekek szája is csöndben lesz néhány percig. :) Persze csak addig, amíg a forró csoki a csészéjükből el nem fogy. :) Azt hiszem, ettől jobban nem is lehet a csokifigurákat felhasználni!

Egészségetekre!

Küldd el hozzánk Te is a saját receptedet!