2025. november 28., péntek - Stefánia napja
-
A Katalin név a görög "katharosz" szóból származik, jelentése ártatlan, mindig tiszta, korona. Alexandriai Szent Katalin Kr.u. a 300-as években élt, nyíltan vállalta kereszténységét és hű hitét Istenben. Katalin szókimondása, bátorsága eleinte tetszett a császárnak, de mindezek ellenére Katalin nem mutatott be áldozati bálványt, és a bölcsesség szavával akart érvelni nézetei mellett, a császár tudósai előtt. Ez sikerült is neki, a tudósok állításai sorra buktak el, Maxentius mérgében máglyahalálra ítélte a tudósokat, Katalinnak császárnői trónust ajánlott, de visszautasítva ezt Katalin kivívta maga ellen is a császár haragját.
-
Ezen a napon kezdtek el készülődni az emberek a télre. Ilyenkor került sor az az évi gazdaságának lezárására és ekkor adtak hálát a következő évi termésért, ezen a napon kapták meg a földművesek az éves jussukat termésben és pénzben egyaránt. A korai sötétedés miatt lámpásokat vittek magukkal, és így vonultak fel a földbirtokos háza előtt, türelmesen várva, hogy mikor kerül rájuk a sor. Ezt a szokást sok helyen ma is tartják, lámpás felvonulásokat figyelhetünk meg sötétedés után országszerte.
-
A halottak napja mellett egy kicsit vidámabb ünnepre is készülhetük ezen a héten, ez pedig a Halloween. Az ünnep eredete a kelta újévből származtatható, amit november 1-én ünnepeltek. Tengerentúli hagyomány, hogy ilyenkor a gyerekek maskarába öltözve járják végig a házakat és süteményt, édességet kérnek az ajtót nyitóktól.
-
Ezen a napon az egyházi naptár szerint Szűz Mária születésnapját, régi pogány népszokás szerint az ősz beköszöntését ünnepeljük, de a költöző madarak is ebben a pár napban kelnek útra melegebb égtájakra. Kisasszony napja ösztönözte a gazdákat, asszonyokat, hogy lassan elkezdjék a megérett gyümölcsök, zöldségek, egyéb termések (pl. a dió, teafüvek) betakarítását.
-
Keresztelő Szent Jánost a Biblia (anyai ágon) Jézus rokonaként emlegette. Zakariás és Erzsébet gyermeke. Jézus korának jelentős személyisége, prédikátora. Az Iván elnevezés a János szláv eredetéből származik. Tőle ered a keresztelés, megkeresztelés szokása, mivel először ő keresztelte meg a Jordán folyó vizében az embereket, köztük Jézust is. Keresztelő Szent János ekkor már felismerte Jézusban a megváltót.
-
Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheánakaz istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére.
-
Világszerte más időpontokban ünneplik az Apák napját. A katolikus egyház például március 19-én, Szent József napján, míg Angliában pontosan 9 hónappal előzi meg az Anyák napját. Hazánkban június harmadik vasárnapján köszöntjük az apukákat, a nagypapát, mostohaapát, keresztapát, stb.
-
Erre a napra jósolták a fecskék hazaérkezését és ezen a napon engedték ki a méheket és hajtották ki a marhákat a legelőkre. Ha e napon szivárványt láttak az emberek, és annak széles sárga sávja volt, az jó búzatermést ígért. Ha ezen a napon jégverés vagy fagy volt tapasztalható, akkor az a boros gazdáknak jó bortermést ígért. Máshol meg az iparosok zászlókkal vonultak templomba.Valahol meg egyszerűen a borospincében iszogatva ünnepeltek.
-
A régi keresztény emberek a nagyböjt ideje alatt önmegtartóztatást gyakoroltak, ugyanúgy, mint ma, de mégis másképp. A hagyomány szerint azzal kezdték a böjti időszakot, hogy minden edényt alaposan elmostak, hogy ne legyen egy csöpp zsír sem rajta. Ez azért érdekes, mert régen nem voltak univerzális mosogatószerek, amikkel egy pillanat alatt zsírmentes lesz minden.
-
Azt tartják az öregek Magyarország egyes vidékein, hogy Franciska napján az időjárás meghatározó. Meghatározza az egész március időjárását. Amilyen idő van ezen a napon, olyan idő várható hónap végéig.
-
A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden évmárcius 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot azENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt.
-
A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás). Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
A Katalin név a görög "katharosz" szóból származik, jelentése ártatlan, mindig tiszta, korona. Alexandriai Szent Katalin Kr.u. a 300-as években élt, nyíltan vállalta kereszténységét és hű hitét Istenben. Katalin szókimondása, bátorsága eleinte tetszett a császárnak, de mindezek ellenére Katalin nem mutatott be áldozati bálványt, és a bölcsesség szavával akart érvelni nézetei mellett, a császár tudósai előtt. Ez sikerült is neki, a tudósok állításai sorra buktak el, Maxentius mérgében máglyahalálra ítélte a tudósokat, Katalinnak császárnői trónust ajánlott, de visszautasítva ezt Katalin kivívta maga ellen is a császár haragját.
Ezen a napon kezdtek el készülődni az emberek a télre. Ilyenkor került sor az az évi gazdaságának lezárására és ekkor adtak hálát a következő évi termésért, ezen a napon kapták meg a földművesek az éves jussukat termésben és pénzben egyaránt. A korai sötétedés miatt lámpásokat vittek magukkal, és így vonultak fel a földbirtokos háza előtt, türelmesen várva, hogy mikor kerül rájuk a sor. Ezt a szokást sok helyen ma is tartják, lámpás felvonulásokat figyelhetünk meg sötétedés után országszerte.
A halottak napja mellett egy kicsit vidámabb ünnepre is készülhetük ezen a héten, ez pedig a Halloween. Az ünnep eredete a kelta újévből származtatható, amit november 1-én ünnepeltek. Tengerentúli hagyomány, hogy ilyenkor a gyerekek maskarába öltözve járják végig a házakat és süteményt, édességet kérnek az ajtót nyitóktól.
Ezen a napon az egyházi naptár szerint Szűz Mária születésnapját, régi pogány népszokás szerint az ősz beköszöntését ünnepeljük, de a költöző madarak is ebben a pár napban kelnek útra melegebb égtájakra. Kisasszony napja ösztönözte a gazdákat, asszonyokat, hogy lassan elkezdjék a megérett gyümölcsök, zöldségek, egyéb termések (pl. a dió, teafüvek) betakarítását.
Keresztelő Szent Jánost a Biblia (anyai ágon) Jézus rokonaként emlegette. Zakariás és Erzsébet gyermeke. Jézus korának jelentős személyisége, prédikátora. Az Iván elnevezés a János szláv eredetéből származik. Tőle ered a keresztelés, megkeresztelés szokása, mivel először ő keresztelte meg a Jordán folyó vizében az embereket, köztük Jézust is. Keresztelő Szent János ekkor már felismerte Jézusban a megváltót.
Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheánakaz istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére.
Világszerte más időpontokban ünneplik az Apák napját. A katolikus egyház például március 19-én, Szent József napján, míg Angliában pontosan 9 hónappal előzi meg az Anyák napját. Hazánkban június harmadik vasárnapján köszöntjük az apukákat, a nagypapát, mostohaapát, keresztapát, stb.
Erre a napra jósolták a fecskék hazaérkezését és ezen a napon engedték ki a méheket és hajtották ki a marhákat a legelőkre. Ha e napon szivárványt láttak az emberek, és annak széles sárga sávja volt, az jó búzatermést ígért. Ha ezen a napon jégverés vagy fagy volt tapasztalható, akkor az a boros gazdáknak jó bortermést ígért. Máshol meg az iparosok zászlókkal vonultak templomba.Valahol meg egyszerűen a borospincében iszogatva ünnepeltek.
A régi keresztény emberek a nagyböjt ideje alatt önmegtartóztatást gyakoroltak, ugyanúgy, mint ma, de mégis másképp. A hagyomány szerint azzal kezdték a böjti időszakot, hogy minden edényt alaposan elmostak, hogy ne legyen egy csöpp zsír sem rajta. Ez azért érdekes, mert régen nem voltak univerzális mosogatószerek, amikkel egy pillanat alatt zsírmentes lesz minden.
A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden évmárcius 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot azENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt.
A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás). Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
