Az első négy hét
A nők hormonális rendszere ciklikus. 28 naponta a méhnyálkahártya lelökődik, és menstruáció formájában távozik a szervezetből. A ciklus közepén, a 14. napon megérik egy petesejt, és elindul a petevezetéken keresztül a petefészektől a méhbe. Ekkor már készen áll a petesejt a megtermékenyülésre. A fogamzás ideje átlagosan ezen a napon, a peteérés (ovuláció) utáni 10-12. órára tehető, a fogamzás helye pedig a petevezeték (méhkürt vagy tuba). A petesejt még csak ekkor találkozik a hímivarsejttel, a terhességet azonban az utolsó menstruáció első napjától számítjuk, így mikor megfogan a baba, már két hetes (14 napos) terhes vagy. Az első hetek történéseiből nem sokat érezhetsz, pedig nagyon fontos dolgok mennek végbe odabenn.
A megtermékenyült petesejt (zigóta) még kb. 4 napig (a 18. napig) tartózkodik a petevezetékben, és ott passzív mozgással, a petevezeték csillámai segítségével lassan halad a méh felé. A méh ez idő alatt felkészül a pete befogadására, az azt bélelő nyálkahártya ún. terhességi nyálkahártyává (decidua) alakul át. Ezt a folyamatot a petefészek által termelt kétféle hormon irányítja, a sárgatest hormon (progeszteron) és a tüszőhormon (ösztrogén).
 |
 |
 |
 |
 |
Amíg a nyálkahártya átalakul, a petevezetékben tartózkodó pete a megtermékenyülést követő 24. órára (16. napra) már át is esik az első osztódási fázison. A petesejthártyán belül két, egyenlő nagyságú sejt keletkezik. Az új formáció neve blasztomer. A második napra már négy petesejtből áll, két és fél nap elteltével nyolcból, a harmadik napra pedig már 32 sejtet számlál. A 32 sejtes állapotot szedercsírának (morula) nevezzük, mivel alakja egy egészséges szederhez hasonlít. Nagysága még megegyezik az eredeti petesejtével, mivel a sejtosztódások a petesejt sejthártyáján belül zajlottak le. Zárt korlátok között további sejtosztódás csak a középső sejtek elfolyósodásával lehetséges, így jön létre a negyedik (18.) napra a csírahólyag (blasztociszta).
A pete ebben az állapotban érkezik meg a méh üregébe, de még további két-három (20-21.) napig szabadon lebeg, nem ágyazódik be. A lebegés ideje alatt bekövetkezik az addig azonos jellegű sejtek differenciálódása, trofoblaszt- és embrioblasztsejtekké. A trofoblasztsejtek a csírahólyag felszínén körkörösen helyezkednek el, belőlük alakul ki később a magzat táplálására a méhlepény és chorion. Az embrioblasztsejtek embriócsomót (konglomerátumot) képezve helyezkednek el a csírahólyagban. Belőlük fejlődnek ki a csíralemezek, majd ezekből maga az embrió. A csírahólyag külső felszínét borító és ott szaporodó trofoblasztsejtek lelökik a petesejt hártyáját, és közvetlen érintkezésbe lépnek a méh nyálkahártyájával, amelyet szövetoldó tulajdonságuk következtében képesek feloldani. Az ekkora már 0,2-0,4 mm átmérőjű pete besüpped a deciduába.
A peteéréstől számított 11. (25.) naptól beszélünk embrióról. Ezt a kis embriót ezen túl a méhnyálkahártya véredényei táplálják. Amint a pete elfoglalta védett és tápláló környezetét, az embrioblasztsejtek rohamosan fejlődésnek indulnak, és a 28. nap végére henger alakú testté formálódnak: fej- és farokrész alakul ki, amelyet középen a nyél köt össze a lepénykezdeménnyel. Ez a nyél lesz a későbbi köldökzsinór. Még nincs emberi embrió formája, pl. a tengeri sün megtermékenyített és fejlődésnek indult petesejtje ebben a fejlődési szakaszban még nem különböztethető meg az emberétől. A baba azonban még mindig csak egy kis pötty, körülbelül fél milliméter. Most kezdődne az újabb menstruáció, de a termelődött hormonok leállítják a menstruációs ciklust. Ezekben a napokban már a terhességi teszt is pozitív eredményt mutathat, ám az is gyakori, hogy csak az egy-két héttel későbbi eredmény lesz pozitív. A beágyazódás hatalmas hormonális változással jár. Néhány kismama leküzdhetetlen álmosságot érez a következő hetekben. A természet ekkor inti az első STOP-ot a kismamának. Lassításra kényszerít. Bizony, a szervezetnek ekkor már nem a rohanó világgal, hanem a létrejött új, kicsi élettel kell törődnie. Néha az édesanya jóval előbb érzékeli a másállapotot, mint a hormonszintek, vagy biológiai változások mérésén alapuló módszerek. (Mellfeszülés, émelygés, hányinger, rosszullét stb.) Az első hetekben fölösleges kézi vagy ultrahangos vizsgálatot végezni.
 |
>> Tovább >>
1-4. hét videón
