Elrettentés: A terhességmegszakítás módjai
A terhesség
megszakítás Magyarországon ma műtéti úton történik. A műtét lényege a méhnyak
kitágítása és a méh üregének kiürítése. A 12. hétig minden terhesség
megszakítás általános érzéstelenítéssel történik, esetleg helyi
érzéstelenítéssel kombinálva.
1. lépés: A
méhnyak tágítása
Azoknál, akik
már szültek, műszerrel: 4-12 mm átmérőjű 0,5 mm-enként vastagodó fémpálca
sorozattal - egyre vastagabb pálcákat helyezik fel a méhnyakba, és így
tágítják.
Azoknál, akik
még nem szültek, vagy császármetszésük volt:
- Kémiai anyagból vagy tengeri növények kiszáradt rostjaiból gyártott pálcát (ún. lamináriát) helyeznek fel, amely nedvesség hatására megduzzad, ez 6-8 óra alatt kitágítja a méhnyakat;
- Gyógyszerrel, melyet a méhnyak csatornájába vagy a hüvelyboltozatba helyeznek, ami 4-5 óra alatt fellazítja a méhnyakat.
2. lépés: A méh üregének kiürítése
- Vákuumszívásos módszerrel (vákuum-aspiráció): (Magyarországon ez a leggyakoribb beavatkozás.) Egy kb. 6-14 mm (a terhesség nagyságától függően) átmérőjű csövet vezetnek a méhnyakba, és egy elektromos szívógép segítségével kiszívják a méh tartalmát, majd egy speciális ("küret") kanállal ellenőrzik, hogy minden magzati szövetet eltávolítottak. Szívó nélkül, előbb egy fogóeszközzel, kiveszik a nagyobb magzati részeket.
- Gyógyszeres eljárással: Gyógyszeres vagy lamináriás méhnyak tágítás után infúzióval a méh, szüléshez hasonló, összehúzódását váltják ki, ezáltal megszületik a nem életképes magzat. Mivel ez hosszú ideig is eltarthat, fájdalomcsillapításra is szükség lehet. Ez az eljárás az egész szervezetre megterhelő, ezért csak nagyon indokolt esetben hajtják végre.
- A felülről végzett
abortuszok leggyakrabban alkalmazott módja az ún. hysterotomia. Ezt
fejlettebb magzatok esetében használják. Nem más, mint egyfajta korai
császármetszés. A nő méhét sebészeti módszerekkel felnyitják. A magzatot
kiemelik a méhlepénnyel együtt. Mások elvágják a baba köldökzsinórját,
amikor még a méhben van, így nem kap oxigént, és megfullad. Mivel ez a
beavatkozás a terhesség késői szakaszában lehetséges, a hysterotomia
indokai a következők lehetnek:
- Olyan magzati rendellenesség, amellyel a magzat a megszületése után nem lenne életképes. (Mindez csak a terhesség 18-20. hetéig elvégzett genetikai, illetve ultrahang vizsgálat során derül ki.);
- Ha a genetikai, vagy a fejlődést veszélyeztető, ártalmak valószínűsége az 50%-ot eléri (például értelmi fogyatékosság különböző esetei, Down-szindróma).
- Az anya életét veszélyeztető egészségi ok miatt.
Hazánkban a fenn ismertetett módszerek közül a legelterjedtebb, és leginkább alkalmazott a vákuum-aspiráció. 1993. január 1-jétől törvényileg tiltották be a küretkanállal végzett műtéteket, mivel nagymértékben veszélyeztették a nő egészségét és 30%-kal csökkentették az újabb terhesség esélyeit. Előre haladott terhességek esetén használják a gyógyszeres eljárást (só, ill. cukoroldat), valamint a hysterotomiát.

A terhesség-megszakítás kockázatai
A terhesség-megszakítás, a legbiztonságosabb és legkörültekintőbb odafigyelés mellett is, veszélyeket rejt magában. A veszélyek között vannak:
- Korai szövődmények
Például kóros vérzés, a méh falának sérülése, esetleg átfúródása. Elállíthatatlan vérzés esetén - nagyon ritkán - a méh eltávolítására is szükség lehet.
- Késői szövődmények
A magzat részeinek visszamaradása, gyulladás, esetleg meddőség. Minél előrehaladottabb egy terhesség, a terhesség megszakításnak, illetve a különféle szövődmények jelentkezésének annál nagyobb a kockázata.
- Pszichológiai következmények
A
terhességmegszakításnak hosszú távú lelki, pszichológiai következményei is
lehetnek.
A nőbetegek -
elsősorban a depressziós, szorongásos kórképekben - nagyon sokszor azzal kezdik
a kórtörténetüket, hogy "talán az egész életem másként alakult volna, ha
nem szakíttatom meg annak idején a terhességemet". Ez történhetett három
hónappal vagy akár húsz évvel korábban is. Nemritkán több abortuszon is
átestek. Betegségüket nem mindig vezetik vissza idáig, de ha belemerülünk a
kórelőzményekbe, sokszor egyértelművé válik, hogy a kezdeti tünetek ehhez az
eseményhez köthetők. Ezekben az esetekben a nők általában elbizonytalanodnak,
bezárkóznak, elmagányosodnak, partnerkapcsolataik sikertelenek, szorongóvá,
örömtelenné válnak. Általában csak célzott, egyéni pszichoterápiával lehet
feloldani ezt az összetett tünetegyüttest.
A nőt minden
esetben nagyon megterheli lelkileg a terhességmegszakítás, hiszen teste, lelke
az élet továbbadására van megalkotva, a fejlődő gyermek elpusztítása a
természetes anyai ösztönnel szöges ellentétben áll. A fent részletezett
tünetegyüttest posztabortusz szindrómaként (PAS) külföldön már egy-két évtizede
ismerik. Nálunk a pszichiátria eddig nem vett tudomást róla, annak ellenére,
hogy a nőgyógyászok részéről rendszeresen felmerül az igény, hogy az abortusz
előtt álló vagy azon átesett nővel pszichológus, pszichiáter foglalkozzék.
Hiszen a beavatkozásig való eljutás, majd maga a műtét számos ellentmondásos
érzést, kiszolgáltatottságot, kényszermegoldást hordoz, melyet a nő általában
képtelen egyedül feldolgozni.
Orvosi körökben
a legális abortusz fizikai szövődményeit tíz százalékra teszik. Tehát nem lehet
azt mondani, hogy a legális abortusz "kis beavatkozás", mivel az
abortusz fizikai értelemben sem nevezhető a szakmában "kis műtétnek" nyilvántartott
beavatkozásnak, éppen az esetleges súlyos következmények miatt.
Statisztika
Magyarországon az 1960-as 1970-es években hajtották végre a legtöbb abortuszt. A meglévő adatok csak a legális művi terhességmegszakításokra vonatkoznak, nem számolva bele a törvénytelen beavatkozásokat és a spirál, valamint gyógyszeres abortív hatást előidéző szereket. Az abortuszok száma 1956-ban nőtt meg, ekkor (1956. június 4-én) engedélyezték államilag, miután a Ratkó-törvényt feloldották. 1957-1966 között 1 642 417 abortuszt végeztek, az évenkénti átlagos szám 140-180 ezer közötti volt. Az abortuszok száma ezen a magas szinten állandósult 1973-ig, majd a fogamzásgátlók hatására csökkent és 1977-től a teherbeesés elleni védekezésnek a hormonális fogamzásgátlók szedésével történő gyakorlata terjedt el. 1967-1976 közötti tíz évben az abortusz 1 616 787 volt. Ebben az időszakban voltak évek, amikor az abortuszok száma kétszázezer fölé emelkedett, majd 1974-től a terhességmegszakítások száma folyamatosan csökkent.
Összegzés Magyarországon
1956 és 1990 között 5 millió abortusz, terhességmegszakítás történt. Az azóta eltelt közel 17 évben újabb megközelítőleg 800 ezer, ami persze csak a "legálist" jelenti. Óvatos becslések szerint is, 1956 óta a mai napig, az "illegális" úton elvégzettekkel együtt immár 6 millió terhességmegszakításról van szó. Az abortuszok száma csökkenést mutat ugyan, de ugyancsak csökkenő népesség mellett. Az abortuszon egyszer, vagy többször átesettek gyakrabban vetélnek el, hoznak halott magzatokat világra.
Forrás: Wikipédia