2026. január 20., kedd - Fábián, Sebestyén napja
-
A terhesség átlagosan 280 napig, 40 hétig, 9 hónapig, vagy másképp 3 trimeszterig tart az utolsó menstruáció első napjától a születés pillanatáig. A fogamzás ideje pedig átlagosan a peteérés körüli napok, plusz/mínusz egy két nap. Ha a ciklusod normális, 28 napig tartó, akkor a 14. napon számíthatsz a megtermékenyülésre. Az a vicces az egészben, hogy ha ezen a napon a fogamzás megtörténik, akkor már két hetes terhesnek számítasz.
-
Az anya kényelme a szülés
lefolyását könnyítheti, gyorsíthatja. A kórházi és az otthoni szülés kockázatai
különböznek. Például nagyobb fertőzésveszélynek van kitéve az anya a kórházban
(beleértve az antibiotikumnak ellenálló baktériumtörzseket, mint a
Staphylococcus aureus), aminek otthonszülésnél jóval kevesebb az esélye. A
sürgősségi helyzetekben azonban, mint például újraélesztést igénylő
légzésproblémáknál vagy erős méhvérzés esetén az otthoni szülésnél kevesebb
életmentő eszköz áll rendelkezésre.
-
A szülés három szakaszból áll. Az elsőben a méhnyak elsimul és tágul, a másodikban a magzat megszületik (a két elsőt nevezik munkaszakasznak), a harmadikban kiürül a méhlepény (lepényi szak). Az első szakot a méhösszehúzódások megjelenése jellemzi. Ezek fájdalmasak, az akarattól függetlenek, időszakosak és szabályos ritmust követnek; előbb 20-25 perces szünetekkel, majd egyre sűrűbben (a végén 1-3 percenként) jelentkeznek, tartamuk mindinkább hosszabbodik (eleinte 15-20 másodperc, a tágulás végén 30-45 másodperc), egyre erőteljesebbek és fájdalmasabbak.
-
Nem hiszek abban, hogy létezik bábai és szülészi modell. A szülést egy széles útnak képzelem el, amelyen a szakma szabályai szerint haladjunk úgy, hogy figyelembe vesszük, a szülő nő hogyan kíván életet adni gyermekének. Aktív segítséget vagy inkább passzivitást vár el, kinek a kezét szeretné fogni vajúdás közben, csak a maga erejére hagyatkozik, vagy fájdalomcsillapítást kér, milyen pozícióban szeretne vajúdni és még sorolhatnánk.
-
A magzat világrahozatala a terhesség végén. Megindulását a megrepedt magzatburokból elfolyó magzatvíz és/vagy a ritmikus méhösszehúzódások jelzik. Három szakaszban zajlik le: 1. tágulási szak: a méhszáj kinyílik, a méhnyak kitágul, kialakul a szülőcsatorna.; 2. kitolási szak: a magzat lassan, fokozatosan kijut a szülőcsatornából; 3. lepényi szak: a méhlepény megszületése.
-
A pszichológus azt mondja, egész felnőttkorunkra kihathat, ha valami gond volt a születésünkkor, és mind az anyának, mind a gyereknek külső segítség kell a lelki krízis megoldásában. Orosz Katalin a Vendég a háznál műsorában azt tanácsolja, az anya feltétlenül forduljon szakemberhez, és beszélje ki az átélt traumát. A gyereket játékosan kell lelkileg gyógyítani. Vigyük játszóházba, ahol a szülőcsatornára hasonlító alagutakban mászkálhat, így dolgozhatja fel könnyedén a problémát.
-
Számomra még mindig misztikus az egész szülés-születés. Azon a pici résen hogyan fér ki egy ekkora fejecske? És közben minden csontnak megvan a maga szerepe. Érdekes, hogy hogyan rendeződik át a szülő nő medencéje, hihetetlen, milyen fontos szerepe van a térd felhúzásának. Nem is gondoltam volna. Fantasztikus, hogyan fordul a baba a szülőcsatornában, és csodálatos az első találkozás az újszülöttel abban az eufórikus állapotban. Felkészülni nagyon nehéz, hiszen nem tudja az ember előre, hogy milyen lesz a baba, hogy fog sikerülni a szülés, mit enged meg majd az anya és a baba állapota, de mégis próbáljunk kicsit szülés előtt elmélyedni, lelkileg ráhangolódni, és tudatosítani az elkövetkező történéseket.
-
A szülés két ember, a szülő nő és a születő gyermek szoros és intim együttműködése, amikor a kicsi utat tör, az anya pedig utat enged neki a világba. Ez a folyamat a jelen tökéletes átélését, nyugalmat, a legkoncentráltabb figyelmet, nagy türelmet, csendet és békességet igényel.
-
A WHO 1999-ben
gyakorlati kézikönyvet adott ki a normális szülés alatti ellátásról,
megvizsgálta a legáltalánosabban alkalmazott szülészeti beavatkozások mellett
illetve ellen felmerülő bizonyítékokat, és ezek alapján ajánlást fogalmazott
meg. Az ajánlást négy kategóriában fogalmazta meg.
-
A mai császármetszés során, a has alján kis sebet
ejtenek, épp csak akkorát, amin ki tudják billenteni a babát, vagyis nem
nagyobbat, mint amekkora szükséges, ahhoz, hogy a feje kiférjen. Ez a kibillentés
bizony érezhető, kisebb-nagyobb húzás-vonás, de nem elviselhetetlen. A vágáskor
nem sérülnek a hasizmok, azokat félrehúzzák. Így a gyógyulás jóval kevésbé
fájdalmas. Csak felszívódó varratot használnak, a seb pedig szinte láthatatlan
lesz a gyógyulási folyamat végére.
-
Az epidurális anesztézia előnyei: kíméletes; teljes fájdalommentességet biztosít; jól ellazítja az érzéstelenített terület izomzatát; csak egyféle gyógyszer alkalmazását igényli, így kisebb az esetleges gyógyszer-kölcsönhatások esélye; kivitelezése nem igényel bonyolult eszközparkot; közvetlenül a műtét után a beteg ehet-ihat, ha a műtét jellege ezt megengedi; utána nincs az általános érzéstelenítésre (narcosis) jellemző kábultság.
-
A magyar nők 74%-a születendő gyermeke egészségét félti leginkább a szülés során –derül ki a Dianatal szülészeti gél piacra kerülése előtt végzett kutatásból, amelyet a GFK Hungária végzett a várandós anyukák körében. A kismamáknál a szüléssel kapcsolatos félelmeik sorában a baba épsége áll az első helyen, a fájdalom, a saját testi épségük és minden egyéb csak ez után következett.
A terhesség átlagosan 280 napig, 40 hétig, 9 hónapig, vagy másképp 3 trimeszterig tart az utolsó menstruáció első napjától a születés pillanatáig. A fogamzás ideje pedig átlagosan a peteérés körüli napok, plusz/mínusz egy két nap. Ha a ciklusod normális, 28 napig tartó, akkor a 14. napon számíthatsz a megtermékenyülésre. Az a vicces az egészben, hogy ha ezen a napon a fogamzás megtörténik, akkor már két hetes terhesnek számítasz.
Az anya kényelme a szülés
lefolyását könnyítheti, gyorsíthatja. A kórházi és az otthoni szülés kockázatai
különböznek. Például nagyobb fertőzésveszélynek van kitéve az anya a kórházban
(beleértve az antibiotikumnak ellenálló baktériumtörzseket, mint a
Staphylococcus aureus), aminek otthonszülésnél jóval kevesebb az esélye. A
sürgősségi helyzetekben azonban, mint például újraélesztést igénylő
légzésproblémáknál vagy erős méhvérzés esetén az otthoni szülésnél kevesebb
életmentő eszköz áll rendelkezésre.
A szülés három szakaszból áll. Az elsőben a méhnyak elsimul és tágul, a másodikban a magzat megszületik (a két elsőt nevezik munkaszakasznak), a harmadikban kiürül a méhlepény (lepényi szak). Az első szakot a méhösszehúzódások megjelenése jellemzi. Ezek fájdalmasak, az akarattól függetlenek, időszakosak és szabályos ritmust követnek; előbb 20-25 perces szünetekkel, majd egyre sűrűbben (a végén 1-3 percenként) jelentkeznek, tartamuk mindinkább hosszabbodik (eleinte 15-20 másodperc, a tágulás végén 30-45 másodperc), egyre erőteljesebbek és fájdalmasabbak.
Nem hiszek abban, hogy létezik bábai és szülészi modell. A szülést egy széles útnak képzelem el, amelyen a szakma szabályai szerint haladjunk úgy, hogy figyelembe vesszük, a szülő nő hogyan kíván életet adni gyermekének. Aktív segítséget vagy inkább passzivitást vár el, kinek a kezét szeretné fogni vajúdás közben, csak a maga erejére hagyatkozik, vagy fájdalomcsillapítást kér, milyen pozícióban szeretne vajúdni és még sorolhatnánk.
A magzat világrahozatala a terhesség végén. Megindulását a megrepedt magzatburokból elfolyó magzatvíz és/vagy a ritmikus méhösszehúzódások jelzik. Három szakaszban zajlik le: 1. tágulási szak: a méhszáj kinyílik, a méhnyak kitágul, kialakul a szülőcsatorna.; 2. kitolási szak: a magzat lassan, fokozatosan kijut a szülőcsatornából; 3. lepényi szak: a méhlepény megszületése.
Számomra még mindig misztikus az egész szülés-születés. Azon a pici résen hogyan fér ki egy ekkora fejecske? És közben minden csontnak megvan a maga szerepe. Érdekes, hogy hogyan rendeződik át a szülő nő medencéje, hihetetlen, milyen fontos szerepe van a térd felhúzásának. Nem is gondoltam volna. Fantasztikus, hogyan fordul a baba a szülőcsatornában, és csodálatos az első találkozás az újszülöttel abban az eufórikus állapotban. Felkészülni nagyon nehéz, hiszen nem tudja az ember előre, hogy milyen lesz a baba, hogy fog sikerülni a szülés, mit enged meg majd az anya és a baba állapota, de mégis próbáljunk kicsit szülés előtt elmélyedni, lelkileg ráhangolódni, és tudatosítani az elkövetkező történéseket.
A szülés két ember, a szülő nő és a születő gyermek szoros és intim együttműködése, amikor a kicsi utat tör, az anya pedig utat enged neki a világba. Ez a folyamat a jelen tökéletes átélését, nyugalmat, a legkoncentráltabb figyelmet, nagy türelmet, csendet és békességet igényel.
A WHO 1999-ben
gyakorlati kézikönyvet adott ki a normális szülés alatti ellátásról,
megvizsgálta a legáltalánosabban alkalmazott szülészeti beavatkozások mellett
illetve ellen felmerülő bizonyítékokat, és ezek alapján ajánlást fogalmazott
meg. Az ajánlást négy kategóriában fogalmazta meg.
A mai császármetszés során, a has alján kis sebet
ejtenek, épp csak akkorát, amin ki tudják billenteni a babát, vagyis nem
nagyobbat, mint amekkora szükséges, ahhoz, hogy a feje kiférjen. Ez a kibillentés
bizony érezhető, kisebb-nagyobb húzás-vonás, de nem elviselhetetlen. A vágáskor
nem sérülnek a hasizmok, azokat félrehúzzák. Így a gyógyulás jóval kevésbé
fájdalmas. Csak felszívódó varratot használnak, a seb pedig szinte láthatatlan
lesz a gyógyulási folyamat végére.
Az epidurális anesztézia előnyei: kíméletes; teljes fájdalommentességet biztosít; jól ellazítja az érzéstelenített terület izomzatát; csak egyféle gyógyszer alkalmazását igényli, így kisebb az esetleges gyógyszer-kölcsönhatások esélye; kivitelezése nem igényel bonyolult eszközparkot; közvetlenül a műtét után a beteg ehet-ihat, ha a műtét jellege ezt megengedi; utána nincs az általános érzéstelenítésre (narcosis) jellemző kábultság.
