A bölcsőhalál

A bölcsőhalál - Víg János

Mindannyiunk életében a legnagyobb öröm a gyermekáldás, és amikor végre megérkezik a várva-várt gyöngyszem, kiteljesedik családunk, s otthonunkba a gyermeksírás mellett beköltözik a derű is.

Természetes azonban az is, hogy a határtalan öröm mellett szívünkbe belopja magát az aggodalom, a féltés, hogy mindent jól végzünk-e, hogy a baba igényeit rendben felismerjük-e?

Sokszor ülünk a kiságy mellett árgus szemekkel, mert annyira szeretjük Őt, hogy még a legkisebb bajtól is meg akarjuk óvni.

Most egy olyan témát vetünk fel, amit a megelőzés szempontjából jó, ha ismerünk.

Amit ismerünk, attól már nem félünk annyira, főleg, ha azt is tudjuk, hogy hogyan előzhetjük meg a bajt.

Egy veszély, amely váratlanul jön, de megelőzhető!

Mi az a bölcsőhalál (SIDS)?

Az SIDS a meghatározás szerint olyan csecsemő vagy kisgyermekkori hirtelen haláleset, amely az előzmények alapján váratlan és a halál okát a későbbi alapos orvosi vizsgálatokkal sem lehet kideríteni. A bölcsőhalál az egy hónapos és egy éves kor között a leggyakoribb halál-ok.

Az Egyesült Államokban több csecsemő halálát okozza, mint a tüdőgyulladás, HIV fertőzés, rák és az izomsorvadás együttesen.

Magyarországon a bejelentések alapján számolt hivatalos és a becsült adatok eltérőek, különbségük közel nyolcszoros. Az ok abból adódik, hogy a bölcsőhalál kizárásos alapon felállított kórisme, s a vizsgálatok kivitelezése és értékelése nagymértékben függnek a halált megállapító orvostól, illetve korboncnoktól.

Napjainkban is több kutatócsoport foglalkozik az okok felderítésével, hogy mely körülmények és tényezők növelik meg az előfordulás veszélyét. Ezek két fő csoportra oszthatók: biológiai és környezeti okok.

Biológiai kockázati tényezők

Életkor

Leginkább a 2-5 hónapos életkor közötti csecsemők veszélyeztetettek. Az esetek döntő többsége 6 hónapos kor előtt következik be.

A baba neme

Mint számos egyéb betegség esetében, itt is a fiúk veszélyeztetettebbek. Esetükben az előfordulás aránya mintegy másfélszeres.

Korábbi előfordulás

Genetikai tényezőkből adódóan, vagy a környezeti hatások esetleges halmozódása folytán, az azonos szülőpár következő gyermekénél nagyobb valószínűséggel fordul elő.

Koraszülés, alacsony születési súly, ezzel összefüggésben az ikerszülés.

Mindkét kockázati tényező fokozott szerepet játszik minden csecsemőhalállal végződő betegség kialakulásában, így a bölcsőhalál előfordulásának veszélyét is növeli. Ikrek esetében a születési súly általában alacsonyabb, s gyakori a koraszülés.

Környezeti kockázati tényezők - melyekre mi magunk is figyelmet fordíthatunk

Hason fekve altatás

Amennyiben orvosa vagy védőnője, egyéb ok miatt mást nem javasol, gyermekét háton fekve altassa!

Dohányzás

Köztudott, hogy a dohányzás bizonyítottan ártalmas az egészségre. Dohányzó terhes nők magzataira ez fokozottan vonatkozik. A szoptató anyukák, ha dohányoznak, akkor a csecsemő számára oly fontos anyatejjel együtt, nikotint is juttatnak gyermekük szervezetébe. A passzív dohányzás, vagyis a csecsemő környezetében elszívott cigaretták füstje is bizonyított módon emelik a bölcsőhalál előfordulásának kockázatát.

Alkoholfogyasztás

Régi bölcsesség: a túlzott alkoholfogyasztás árát az utódok is megfizetik.

Kábítószer-fogyasztás

A drogfogyasztó gyermekágyasokkal és újszülöttjeikkel való foglalkozás fokozott figyelmet igényel, a krízisprogram részének tekinthető speciális feladat. Az újszülöttnél 4-6 hetes korig is megfigyelhetők súlyos elvonási tünetek. Fontos a csecsemő fokozott gyermekorvosi, védőnői ellenőrzése.

Évszak, napszak

A bölcsőhalál bármely évszakban, a nap bármely időpontjában előfordulhat, de gyakoribb a hidegebb hónapokban és az éjszakai órákban.

A fentiek megszívlelése segíthet megelőzni, teljes bizonyossággal azonban nem kerülhető el a trauma kialakulása. A világszerte folyó intenzív kutatómunka eredményeként sikerült azonosítani néhány kockázati tényezőt, amelyek kiküszöbölésével jelentősen csökkenthető a bölcsőhalál előfordulásának esélye.

Forrás: www.hogyanvalasszunk.hu