Levegőztetés hidegben/melegben
Amikor várandós kismamaként elképzeljük magunkat a
kisbabánkkal, gyakran babakocsit tologató anyuka képe jelenik meg előttünk. Nem
is véletlenül. A gyermekágyi időszak és később a kisbabával töltött kismama-életünk
egyik legkedvesebb élménye lesz ez a nyugodt, pihentető program, a séta, a
kisbaba levegőztetése. A legtöbb kisbaba a séta idejét alvással tölti, de ha
nem is alszik, élvezi a babakocsiban, kenguruban vagy hordozókendőben való
ringatózást, nézelődik, ismerkedik a tágabb, szobán kívüli környezettel.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy az újszülöttet
mikor vihetjük ki a szabad levegőre. Ez függ az évszaktól, időjárástól, de
attól is, hogy kicsinyünk nem koraszülött-e. Amíg nem vihetjük ki, igyekezzünk
otthon szoktatni a friss levegőhöz. Adjunk rá sapkát, takarjuk be könnyű, de
meleg pamuttakaróval és nyissuk ki az ablakot, először 5-10 percre majd
fokozatosan egyre hosszabb időre. Szélárnyékos, védett erkélyen, teraszon már
néhány hetes korában nyugodtan levegőztethetjük. Általában a 6. hét végére, ha
az időjárás is megengedi, végre kimehetünk vele sétálni.
A levegőztetéssel kisbabánk éppolyan fontos
igényét, szükségletét elégítjük ki, mint az éhség, szomjúság, fáradtság. A
friss levegő hiányában étvágyuk csökken, nehezebben alszanak el, és
felületesebben pihennek. A levegőztetésnek van néhány igen fontos szabálya,
ezeket igyekezzünk betartani.
A legkönnyebb a dolgunk az átmeneti évszakokban,
illetve amikor kellemes az idő. Rétegesen felöltöztetjük a kisbabát, lehetőleg
jól szellőző, de mégis meleget biztosító pamut ruhákba, és babakocsiban vagy
hordozókendőben sétálunk vele egy nagyot. A séta, mozgás, és a friss levegő az
anyukának is fontos, ne bízzuk túl gyakran másra ezt a kellemes feladatot.
Természetesen a legjobb, ha minél kisebb autóforgalmú, csöndes helyen sétálunk,
parkban vagy ligetben.
Hűvös, szeles időben mindenképp legyen nálunk jó
meleg kistakaró. Ne feledkezzünk el arról, hogy a kisbaba alatt is jól béleljük
ki a babakocsit, onnan nagyon könnyen felfázhat. Gyapjú- vagy pamuttakaró a
legalkalmasabb erre a célra. A szél ellen védjük a kisbaba fülét, homlokát
meleg sapkával, arcbőrét és kezét kenjük be kifejezetten erre a célra szánt,
úgynevezett időjáráskrémmel, ami megakadályozza, hogy a hideg szél kiszárítsa,
kipirosítsa az érzékeny arcbőrt. Nagy zsírtartalmú gyógyszertári krém, esetleg
körömvirágkrém is alkalmas erre.
Télen, -4 °C alatt ne töltsünk huzamos időt a
kisbabával szabad levegőn. Ilyenkor jobban tesszük, ha otthon levegőztetjük,
vagy gyakran szellőztetünk. A téli időszakban a végtagok melegen tartására különös
gondot fordítsunk, legyen a kis lábacskákon vastag vagy többrétegű zokni, bélelt
cipő, kocsicipő, a kezeken pedig bélelt kesztyű. Ha a kisbaba cumizik, a
kifolyó nyál komoly fagyásveszélyt jelenthet, ha lehet, ilyenkor ne adjunk a
szájába cumit. A csecsemő arca elé ne tegyünk sálat, mert a lehelet páratartalma
átnedvesíti, megfázhat tőle.
Az esős, párás idő sem igazán kedvező a babakocsis
sétákhoz, de ez azért ne riasszon el minket, egy félóra levegőzés ilyenkor még
belefér.
A napfény nagyon fontos kisbabánknak.
Nélkülözhetetlen D-vitaminhoz juttatjuk a napoztatás által. Engedjük, hogy érje
arcát, bőrét minél több napfény, főleg a tavaszi időszakban, amikor a hosszú
tél alatt kimerültek vitamintartalékai. A nyári erős napsütéssel azonban vigyázni
kell. Ilyenkor használjunk minél magasabb faktorú gyerekeknek való napvédő
készítményeket. A legerősebb napsugárzástól és melegtől óvjuk gyermekünket, délelőtt
11 és délután 3 óra között ne időzzünk a szabadban. Ha a helyzet úgy hozza,
hogy mégis a nagy melegben vagyunk kénytelenek kint lenni kisbabával, keressünk
árnyékos, hűvös helyet, és gondoskodjunk kellő folyadék-utánpótlásról. Mindig
legyen nálunk egy kis üveg víz, vagy tea, ne csak a babára, de magunkra is
gondoljunk. Főleg a szoptatós kismamák ne feledjék, hogy egy-két óra a
hőségben, folyadékbevitel nélkül, bizony a tej megcsappanását jelentheti.
Az időjárási viszonyoknak megfelelő odafigyeléssel,
előrelátással gyakorlatilag egész évben kihasználhatjuk a délelőtti vagy
délutáni órákat, akár egy kiadós sétára, akár egy rövid felfrissülésre. A
kisgyermekek napirendjébe építve olyan szokássá tehetjük, amit akár
felnőttkorukban is igényelnek, és beiktatnak majd a rohanó hétköznapokba.
Írta: Nojka
