2024. szeptember 08., vasárnap - Adrienn, Mária napja

mt

Lépésről lépésre - Önállóan enni 3.

Az evőeszközök használata

Az önálló étkezéshez szoktatás útja igen hosszadalmas, rögös és visszaesésekkel teli. Nekünk, szülőknek az a feladatunk, hogy gyermekünket megtanítsuk lépésről-lépésre, türelmesen a kulturált önálló étkezés menetére, szabályaira, praktikáira. Nem szabad, hogy a gyerek kudarcként élje meg, ha nem sikerül elsőre-másodikra. Legyünk türelmesek, leginkább ne törölgessük állandó jelleggel a csemetét, ha maszatos lesz. Had tapasztalja meg milyen az ételek állaga, halmazállapota, omlóssága, hogyan reagál a falat, ha összenyomják, beleharapnak, belecsípnek, vagy esetleg kiveszik az edényből és az asztalra, földre teszik. Néhány alkalommal még azt is el kell tűrnünk, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a falat leejtve bizony a földön landol, némelyik koppan, másik placcsan, és a legtöbb csak lecsorog. Eleinte bizony nagy móka ez egy kisgyermek számára. Persze mindez csak bizonyos határokon belül hagyjuk neki a játékot, és csak a megismerés kedvéért, rövid ideig, hiszen az étel nem játék, és ezt Neki is meg kell tanulnia.

Villa

A szilárd falatokkal van a legkönnyebb dolgunk. Kis katonákat készítünk, ezeket felsorakoztatjuk a tányérján, és hagyjuk, hogy kézzel falatozgasson belőle. Még könnyebb a dolgunk, ha eleve falatnyi darabokból álló ételt készítünk. Pl.: főtt tészta, felkockázott zöldségfélék és gyümölcsök párolva vagy főzve. Csak arra kell figyelnünk, hogy a falat ne legyen túl forró. Néhány alkalommal hagyjuk, had maszatoljon vele, had emelje a szájához, eszegessen önállóan. A néhányadik alkalom után odakészíthetünk neki picike gyerekvillát. Olyat, ami elég rövid, hogy a szájához elérjen, és elég tompa, hogy ne szúrja meg magát, de elég hegyes ahhoz, hogy a falat rajta is maradjon. Ez utóbbi okozza a legtöbb bosszúságot a gyerkőcnek. Hamar megtanulja, hogyan kell beleszúrni a villát a falatba, de ha folyton lepotyog, akkor egy nagy kudarc lesz az egész, és inkább kézzel eszik tovább, mert azért éhen nem maradhat.

Ha már biztonsággal használja a villát, bátran adhatunk neki vicces, ügyességet próbáló feladatot. Pároljunk neki zöldborsót! A borsószemek gurulását viccesnek fogja találni, majd megpróbálja a villára felszúrogatni egyenként a szemeket. Ne nevessük ki, ha két kezét használva szúr majd fel egyetlen szemet a villára. Adjunk neki időt, hogy megügyesedjen. Gyakoroljuk vele minden nap.

kanál villa

Kanál

A kanál egy kicsit nehezebb feladat. Erős koncentrációt, összehangolt mozgást igényel. Gondolj csak bele: egyszerre kell a szájat tátani, a kanalat közelíteni, és az ételt nem kiönteni a kanálból. Komoly figyelem és ügyességi próba ez egy csöppségnek. Az első időben a tányérból a levest nyelvvel kilefetyelve is hamarabb meg lehetne enni, mint a kanalat használva. Körülbelül két-három hónapnyi gyakorlás után tud elfogyasztani egy tányér levest egyedül, szépen, kanalazva.

A kanalas étkezés tanítása során ügyeljünk a helyes kéztartás megtanítására. A kanál marokra fogása nem csak illetlen dolog, hanem valamilyen szinten bizonyítványt állít ki a gyerekről. Az oviban már szóvá is teszik, sőt, az óvónénik is kijavítják, ha ilyet észrevesznek. Kis csoportban még bocsánatos bűn, de középső/nagycsoportban már tudnia kell egy gyereknek szépen használni a kanalat. (Hangsúlyoznám, hogy óvodában már felnőtt kanállal esznek a gyerekek a legtöbb helyen. Meglepően ügyesen áttérnek a baba evőeszközökről a felnőttekre.)

Kés

A kés használata nem is annyira ördöngös dolog. Egyértelmű, hogy a kicsi gyerek kezébe éles, hegyes dolgot nem adunk a legnagyobb felügyelet mellett sem, hiszen egyetlen pillanat alatt meg van a baleset. Viszont léteznek él nélküli, lekerekített hegyű gyerekkések, amit minden további nélkül szabad odaadni, had gyakoroljon.

A kés helyes tartása még az iskoláskorú gyerekeknek is gondot okoz, így egy éppen csak enni tanuló pöttöm felé se támasszunk nagy elvárásokat. 1-2 éves korban inkább csak játék neki a késhasználat. Szerepjáték, amelyben utánozza a felnőtteket. Leginkább Apára vagy Anyára szeretne hasonlítani. 3 éves kor körül, már vacsoránál adjunk időt neki, hogy megtanulja megkenni a kenyerét, kiflijét vajjal, lekvárral, vagy akármilyen pasztával. Az első próbálkozáskor inkább csak kanalazó mozdulatot fog végezni, de hamar megtanulja, hogyan készítsen magának szendvicset. A kész szendvics feldarabolása is nagyszerű fejlesztő feladat. A fogának igazából jobbat tesz, ha harapja az ételt, de a kis katonák készítése hosszan leköti, nagy gonddal készíti majd a saját vacsoráját. Sokkal jobban fog neki esni az a falat, amit ő készít.

Megosztás:

  • PocakkalHétről-hétre
    • Hányadik hétben vagy?

Adaptive Media