Már nem divat a klasszikus

Nincs divat a nevekben manapság. Az újszülöttek klasszikusnak számító nevet éppen úgy kaphatnak, mint újabb keltezésűt. Idős bácsi méltatlankodik a kismamáknak a szekszárdi Garay téren, hogy meg sem tudja jegyezni unokája nevét.

Vandának hívják, miközben annyi szép név van: Katalin, Mária, Sára, Erzsébet, Ágnes – sorolja. Valóban, néhány generációval ezelőtt szinte csak bibliai eredetű és keresztény neveket kaptak a gyermekek, ez a divat azonban mára szinte teljesen eltűnt.

– Manapság nincs egységes trend – tudtuk meg Jelusics Erika szekszárdi anyakönyvvezetőtől. A régi magyar nevektől az idegen nyelvekből átvettekig ugyanis széles a paletta. Sőt, már az sem jellemző, hogy egyik szülő a másiktól venne ötletet, mert visszatérő névből is kevés van. Azonban az a szokás néhány családnál még mindig él, hogy születendő gyermeküknek két nevet adnak, melyből egyik az apukáé, vagy a nagypapáé.

Az ezredfordulóval berobbanó szappanoperák hatására gomba módra szaporodtak a Dzsenniferek, Dzsesszikák, Dzsokik és Vanesszák is. Azokat a külföldi neveket azonban, amelyek nem szerepelnek az utónév könyvben, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetével el kell fogadtatni. Ugyanez igaz például a gyümölcs-, növény vagy egyéb különleges nevekre is. Rábólintottak már a Bodzára, Áfonyára, Életkére, Fürtikére és Bogárkára is. A becézett formákat azonban, mint az Évike, Szilvi vagy a Tóni nem engedélyezték.

A nyilvántartó.hu adatai szerint a tavaly született lányok leggyakrabban az Anna, Hanna, Boglárka, Jázmin, Nóra és Réka nevet, míg a fiúk Bence, Máté, Levente, Dániel és Balázs nevet kapták. Jól látszik a generációs különbség, hiszen édesanyjukat elsősorban Máriának, Erzsébetnek, Katalinnak, Ilonának vagy Évának, édesapjukat pedig Lászlónak, Istvánnak, Józsefnek vagy Jánosnak hívják. A családnevekben nincs meglepetés, a leggyakoribb a Nagy, a Kovács, a Tóth, a Szabó és a Horváth.

Forrás: Polgár Infó