RH-összeférhetetlenség
A másik sorsdöntő élethelyzet a vérátömlesztés mellett, a terhesség. RH pozitivitás esetén nincs probléma. Viszont a terhességnél, ha RH negatív az anya, és a baba (apától örökölt) RH pozitív, akkor már gondok lehetnek. A baba és a mama vére a terhesség alatt ugyan nem keveredik, de a szülésnél, illetve ha a méhlepény bevérzik magzati vér juthat az anyai vérkeringésbe. Ez a bevérzés a terhesség során spontán, vagy valamilyen orvosi beavatkozás során is megtörténhet. Ilyenkor a magzat vére bekerül az anya keringési rendszerébe. Ezt az eseményt pontosan ugyanúgy értékeli a szervezet, mintha hibás vérátömlesztés történt volna. Az anya szervezete ellenanyagot kezd el termelni a magzati vörösvérsejtek ellen, ezzel károsítja a magzatot. Ugyanez a vérkeveredés jön létre szüléskor is. Ezért az első terhesség alatt is fokozottan kell figyelni, nem csak a szülés alatt.
Szerencsére a terhesség alatt is időben lehet észlelni az ellenanyagok termelődését. Az anyai szervezetbe jutott magzati vér mennyiségétől függően, a vérkeveredés korai szakaszában már igen egyszerűen meg lehet előzni az ellenanyag-termelődést. Minden ilyen esetben az RH-negatív nőnek egy RH-ellenanyagot tartalmazó injekciót (AntiD gammaglobulin oltás) kell megkapnia. Érvényes ez a szülés utánra is, nem csak az esetleges orvosi beavatkozásokra, vagy spontán bevérzésekre. Az injekció hatására ugyanis egyszerűen csak közömbösítődnek az anyai vérbe jutott magzati vérsejtek, és az ellenanyag-termelés leáll.
Fontos, hogy ezekben az esetekben 72 órán belül az injekció rendelkezésünkre álljon, mert azt követően a folyamat már visszafordíthatatlan. Az anya immunrendszere hevesen reagál a szervezetébe jutó magzati vérre, és olyan mennyiségű ellenanyag termel, hogy az a babát megbetegítheti.
