A szülés második szakasza - Kitolás

A szülés kitolási szakasza a tágulási szakasz végétől (amikor a méhnyak már teljesen kitágult, és egy kicsi pereme sincs) a baba megszületéséig tart. A szülő nő onnan tudhatja, hogy elérkezett a kitolási szak ideje, hogy székelési ingert érez, mivel a baba beékelődött koponyája a szülőcsatorna e szakaszán a végbélre nyomást gyakorol. Ilyenkor megmagyarázhatatlan kényszert érez az Anyuka a nyomásra. Mielőtt azonban a haspréssel rásegítene a baba világrajövetelére, jobb engedélyt kérni az orvostól, aki remélhetőleg ekkor már a közelben van. Előfordulhat ugyanis, hogy a székelési inger ellenére a méhnyaknak még pereme van, és ez a nyomás hatására roncsolódhat. Várjuk meg tehát, hogy az orvos, vagy a szülésznő adjon jelt a nyomásra.

A méhösszehúzódások, ha a nyomási ingerrel párosulnak, akkor tolófájásról beszélünk. A tolófájások és az édesanya által kifejtett hasprés hatására a kisbaba a méhből a szülőcsatornán keresztül kitolódik Ez a folyamat először szülőknél fél-egy órát vesz igénybe, többedszer szülőknél fél óránál kevesebb idő alatt is megszülethet a kisbaba.

Hogyan fér ki a baba?

A terhesség ideje alatt fellazult medenceízületek a szülés alkalmával képesek pár millimétert tágulni, valamint a baba koponyája sincs még teljesen összecsontosodva, a kutacsok és varratok mentén deformálódni képes, hogy a medencecsontok között áthaladva könnyebben világra jöhessen. (Nem kell attól tartani, hogy "csúcsfejű" babánk születik, mert a születést követő 4.-5. napra ez a deformáció visszaáll az eredeti állapotába, és a szép, kerek alakját visszanyeri a koponya.)

Az koponya egyre mélyebbre kerülésével a nyomási inger egyre nő, arra késztetve az anyukát, hogy egyre erősebb hasprést fejtsen ki. Érdemes megfogadni a szülészorvos, illetve a szülésznő folyamatos tanácsait, hiszen Ők már rengeteg alkalommal nézték és asszisztálták végig mindezt, így tökéletesen tisztában vannak vele, hogy mi jó a babának, és mi jó a mamának.

A teljes kitolási szakot a szülészorvos vagy a szülésznő irányítja. Folyamatosan mondogatja, hogy hogyan vegyünk levegőt, mikor, hogyan nyomjunk, mikor tartsuk vissza a lélegzetünket, hova tegyük a kezünket, lábunkat. Ők mindenre figyelnek. Neked csak a babával és magaddal kell foglalkoznod. Elrontani nem lehet.

Hogyan kell helyesen lélegezni?

A tolófájások kezdetén érdemes mély lélegzetet venni, s azt bent tartva nyomni, közben a szemet, szájat becsukva tartani. Nehezen lehet szavakba önteni, hogy mi a helyes nyomási technika. Igazából ezt ott akkor minden nő érzi. Aki még nem élte át, annak nem egyszerű feladat előre felkészülni. (Talán annyit érdemes elmondani, hogy nem fejből, nyakból, vagy mellkasból kel nyomni, mert akkor hamar oxigénhiány léphet föl, s elájulhat az anyuka. Törekedni kell arra, hogy a hasprés a babát lefele tolja.)

Amikor a fej eléri a hüvelynyílást, akkor a szülészorvos lassításra int, rövid, felületes levegővételekre utasít, hogy a gátnak legyen elég ideje kitágulni. A gát lazulását gátmasszázzsal segítheti a szülésznő, s ha még mindezek ellenére sem képes a gát annyira ellazulni, hogy a baba feje, válla gátrepedés nélkül átférjen rajta, akkor gátvágást alkalmaznak, természetesen helyi érzéstelenítés mellett.

Átlagosan egy fájás alatt háromszor nyom az anyuka, közben kezeivel a combját fogja, a fejét megemeli, és igyekszik kicsit összegömbölyödni. Az második-harmadik nyomásra általában megjelenik a fej, majd sorban kicsúsznak a vállak és a törzs is. Ha elég hosszú a köldökzsinór, akkor a babát, még az elvágás előtt az anyuka mellkasára teszik. Ha a köldökzsinórban a pulzálás megszűnik, akkor elvágják, s általában a babát még hagyják a mama mellkasán pihegni még néhány percig, mielőtt elvinnék, hogy lefürdessék, felöltöztessék.