Őszi versek, mondókák
Őszi versek, mondókák:
Esik eső, csepereg, Sárga levél lepereg. Esik eső, csepereg, A kisegér kesereg. Esik eső, csepereg, Megáznak a gyerekek. Esik eső, csepereg, Táncolnak az egerek. Esik eső, ujujuj, Méghozzá a szél is fúj. Tegnap korán esteledett, sündisznócska ágyat vetett. Ágyat vetett az avarban, kicsinyeit betakarta. Fújhat a szél lankadatlan, melenget a moha paplan. Jó meleg a földi fészek, aludjatok kis tüskések. Október, ber, ber,ber Fázik benne az ember Bóbita, Bóbita álmos Elpihen őszi levélen, Két csiga őrzi az álmát, Szunnyad az ág sűrűjében Csepp-csepp csepereg, őszi levél kesereg. Ne keseregj kis levél, levélrügyed újból él majd, ha itt a Kikelet, új levélke születhet! Piros alma, de kerek, Kóstoljuk meg gyerekek. Ugye édes, ugye jó? Nekünk hozta Őszanyó! Kelep, kelep gólyamadár, Itt van az ősz, elmúlt a nyár. Kár, kár, hogy elment a nyár Gólya, fecske hamar elment, Várhatod a hideg telet. Elmúlt a nyár, itt az ősz, Szőlőt őriz már a csősz. |
Lipi-lopi szőlő,
Elaludt a csősz, Furkós bot a kezibe, Ördög bújjék bőribe! Őszi mutogatós mondóka Gomba, gomba, gomba, (öklök ütögetése) nincsen semmi gondja, (kezek forgatása) ha az eső esik rája, (ujjak mozgatása) nagyra nő a karimája. (karkörzés a fej felett) Az esőt csak neveti, (szájra mutogatás) van kalapja, teheti. (fej ütögetése) Sarkadi Sándor: Édes ősz Édes ősz jött Hull a körte Hamvas szilva Hull a földre. Itt az alma Kasba rakd! Ott a szőlő, Hamm, bekapd! Bokor alatt dió búvik, Ott ne hagyd! Radnóti Miklós: Október Hűvös arany szél lobog, Leülnek a vándorok. Kamra mélyén egér rág, Aranylik fenn a faág. Minden aranysárga itt, Csapzott sárga zászlait Eldobni még nem meri, Hát, lengeti a tengeri. Nemes Nagy Ágnes: Hány ujja van? Öt ujja van a gesztenyefa-levélnek, öt ujja van, mint a gyerek kezének. öt ujja van, nem mind olyan, a legtöbbjének hét ujja van. Öt ujja, hét ujja, hozzá még a hátulja! |
Ha tudsz még őszi mondókát, verset oszd meg velünk!