Boszorkányos mondókák, versek
Boszorkányos mondókák, versek
Egy boszorka van,
három fia van,
iskolába jár az egy,
másik bocskort varrni megy,
a harmadik itt a padon
a dudáját fújja nagyon,
danadana-dan,
de szép hangja van.
Lányok, lányok
Földi boszorkányok
Kis boszorkány, kis boszorkány,
Piros szeplő ül az orrán.
Söprűn jár az iskolába,
Elmehet a jelmezbálba.
Mentovics Éva: A boszorkány
Varjú tolla, béka lába,
gyere el a boszi bálba!
Seprűnyélre felpattanva
vágtass velem el a vadonba!
Ropjunk táncot száz banyával,
mosakodjunk békanyállal.
Felfrissülünk nyomban tőle,
szépek leszünk egy-kettőre.
Osztrák mondóka: A kis boszorkány
Kis boszorkány hatkor
talpon áll, habarcsol.
Hétkor már az üstje
belevész a füstbe.
Nyolckor kávé-pára
száll a magosságba.
Kilenc óra tájban
rend van a kamrában.
Mire tíz az óra,
répát vág apróra.
Tizenegykor az ebéd
rotyog: tudja: nem elég
a varázs, hogy délre
legyen már ebédje.
Gyertek, gyerekek,
vár az asztal, egyetek!
/Ford.: Tarbay Ede/
Ha tudsz még boszorkányos mondókát, versikét, oszd meg velünk!
Megosztás:
