Terhességi-gyermekágyi segély

A terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) Magyarországon az egészségbiztosítás ellátásainak keretében, kizárólag a biztosítottaknak járó, havi rendszerességű, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, mely az anya jövedelem kiesését hivatott pótolni a 168 napos szülési szabadság időtartama alatt.

Jogosultság

A terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 180 (1) napon át biztosított (2) volt, é

• a biztosítás fennállása alatt, vagy
• a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül, vagy
• a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl táppénz illetőleg baleseti táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szült. (3)

A TGYÁS a szülési szabadságnak (4) megfelelő időtartamra jár.

Nem jár a TGYÁS

A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a TGYÁS, ha nincsen jövedelem kiesés, amelyet az egészségbiztosítási ellátásnak kellene pótolnia. (5)

Nem jár terhességi-gyermekágyi segély:

• a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
• ha bármilyen jogviszonyban díjazás (6) ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

Igénylése

A TGYÁS iránti igényt foglalkoztatott esetén szóban vagy írásban a foglalkoztatónál (7), ha munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál, egyéni vállalkozó esetén írásban (8) a telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni.

Amennyiben az igénybenyújtáskor még nem született meg a gyermek, akkor csatolni kell

• a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolást,
• a terhesgondozási könyvet.
• A gyermek születése napjától kezdődően igényelt ellátás esetén csatolni kell
• a szülést igazoló kórházi igazolást,
• a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát.

Örökbefogadás esetén csatolandó

• az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozat és
• az örökbefogadási szándékról szóló igazolás.

Terhességi-gyermekágyi segélyt visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

Összege

A TGYÁS alapja a naptári napi átlagkereset, melynek megállapítása kétféle módon történhet:

• Amennyiben van az anyának 180 napi jövedelme az ún. irányadó időszakban (9), akkor a TGYÁS alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint állapítják meg.
• Amennyiben az anya nem rendelkezik 180 naptári napi, figyelembe vehető jövedelemmel, akkor a terhességi-gyermekágyi segély alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (10) harmincad része.

A terhességi-gyermekágyi segély a jövedelem napi átlagának 70%-a.
A terhességi-gyermekágyi segélyből a jogszabály szerint (adókedvezményeket figyelembe véve) számított személyi jövedelemadó-előleget a folyósító szerv levonja. A terhességi-gyermekágyi segély után egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetni.

Folyósítás

A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt

• a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
• egyéb esetben a foglalkoztató (11) székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el és folyósítja.

A terhességi-gyermekágyi segélyt havonta utólag folyósítja - az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással - a kifizetőhely a bérfizetési napon, az egészségbiztosítási pénztár pedig a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig.

Méltányosság

A társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy abban az esetben, ha a szülő nem rendelkezik a TGYÁS folyósításához szükséges biztosítási idővel, meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően megállapítsa a TGYÁS-ra való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult.

A pénzbeli ellátások méltányosságon alapuló engedélyezése iránti kérelmet a szülő foglalkoztatója szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani.

Választás a különböző ellátások között

A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor figyelemmel kell lennie arra, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg

• terhességi-gyermekágyi segélyre,
• táppénzre vagy baleseti táppénzre,
• gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve
• gyermekgondozási díjra

is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe (12).

A közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

Arra azonban lehetőség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított a folyósítás során is válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától - a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével - lehet megállapítani és folyósítani.

Kapcsolódó tudnivalók

• A gyermekvállalással járó plusz terhek könnyítésére ma már lehetőség van arra is, hogy az apa a gyermeke születésekor távolléti díjjal kifizetett öt munkanap munkaidő-kedvezményt vegyen igénybe, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
• A terhességi-gyermekágyi segély után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.
• A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idejét a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként kell figyelembe venni.
• Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira a terhességi-gyermekágyi segélyben részesültek akkor is jogosultak, ha nem biztosítottak.
• A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segély 33%-a vonható le a fizetésre kötelezett személytől.
• Nem köteles költségtérítést fizetni az a 2006. december 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő hallgató, aki az adott oktatási időszak első napján gyermekgondozási díjban részesült.

Kiegészítések

A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, bele kell számítani:

1. • a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának idejét,
   • a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.
2. Az egészségbiztosítás rendszerében biztosítottnak minősülő személyek körét tételesen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások rendeltetéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény határozza meg. Ennek alapján biztosítottnak tekinthetők például a munkavállalók, a köztisztviselők, vagy a közalkalmazottak, valamint igénybe vehetik a társadalombiztosítás ellátásait többek között a munkanélküli járadékban részesülők is.
3. Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult az a biztosított nő is, aki örökbefogadási szándékkal vette gondozásba a csecsemőt abban az esetben, ha a jogosultsági feltételekkel a gondozásba vétel napján rendelkezik.
4. A terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy abból 28 nap lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság tehát legkésőbb a szülés napjával kezdődik, ezért a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző 28 nap bármelyike lehet, de legkésőbb a szülés napja.
5. Annak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.
6. Kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat
7. Az igénybejelentést abban az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha az anya a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat.
8. „Igénybejelentés táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez" elnevezésű nyomtatványon.
9. Irányadó időszak: a megelőző naptári év első napjától a terhességi gyermekágyi segélyre való jogosultságot megelőző napjáig.
10. 2007-ben 131.000 Ft
11. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyhez „Foglalkoztatói Igazolás"-t állít ki, és a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt 3 munkanapon belül a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz továbbítja.
12. Kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

Forrás: Wikipédia