Családi pótlék
A családi pótlék - minden magyar állampolgárnak, Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező Európa Uniós állampolgárnak vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldinek, (1) alanyi jogon járó közvetlen állami támogatási forma. Az Európai Unió tagállamaiban általában létező állami támogatási forma.
A családi pótlék jogi szabályozása Magyarországon
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, és a végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza a családi pótlék részletes szabályait.
Jogosultság
Családi pótlékra
jogosult:
(a) a vér szerinti,
az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a
saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre
irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a
nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a
gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72.
§.(1) bekezdés)
aa) a még nem tanköteles
ab) tankötelezettsége
megszűnéséig a tanköteles, (tanköteles a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény rendelkezése értelmében az a gyermek, akit az iskola igazgatója
tankötelesnek nyilvánított.
ac) az általános iskolai,
középiskolai, szakiskolai (a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény (2)(3)
tanulmányokat folytató saját háztartásában (4) nevelt gyermekre tekintettel.
A tartósan
beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi
pótlék annak a hónapnak a végéig - de legfeljebb a gyermek tizennyolcadik
életévének betöltéséig - jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság
fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.
(b) a vagyonkezelői
joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban,
a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő
gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
amennyiben az aa)-ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll;
(c) a Magyarország
területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett
gyermekre tekintettel.
(d) a
tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos
személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb
összegű családi pótlékot folyósítottak.
(e) a gyámhivatal
által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy,
amennyiben az ab)-ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll.
Ha a 16.
életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének
gyámjával a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV.
törvény 77. §-ának (2) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi
pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani és folyósítani. Ebben az esetben
a családtámogatási ellátást a kiskorú szülő által benyújtott igény alapján kell
megállapítani és folyósítani.
Családi pótlékra jogosult saját jogán
(a) a fenti d)
pontban megjelölt személy,
(b) a közoktatási
intézményben tanulmányokat folytató, nagykorú személy, annak a tanévnek a
végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét,
- akinek mindkét szülője elhunyt,
- akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
- aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
- akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg.
- ha a fenti e) pont alapján a családi pótlék a nagykorúságát megelőzően is a részére került folyósításra,
- aki a szülővel nem él egy háztartásban.
Igénylés
A munkáltatóknál működő családtámogatási kifizetőhelyek 2007. december 31-én megszűntek. Az ellátás igénylését 2008. január 1-től a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához, vagy annak kirendeltségéhez kell benyújtani.
Az igényléshez szükséges dokumentumok
- A családi pótlékra vonatkozó igényt az „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" (1) című nyomtatványon kell benyújtani, és csatolni kell hozzá az 1. számú pótlapot (2).
- Az igénylő személyazonosító igazolványa és nyilvántartó kártyája
- A gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonata
- Az igénylő és a gyermek(ek) TAJ- kártyája
- Ha a gyermek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos, a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság igazolásához az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet alapján kiadott orvosi igazolást is be kell nyújtani.
- Az egyedülállóságot (5) igazoló okiratot.
- Ha az igénylő a nevelésbe vett gyermeket saját háztartásában nevelőszülőként, vagy hivatásos nevelőszülőként gondozza, csatolnia kell a gyámhivatalnak a gyermek elhelyezéséről szóló jogerős határozatát.
- Amennyiben az igénylő gyám, a gyámhivatalnak a gyám kirendeléséről szóló jogerős határozatát.
- Ha az igénylő már egy vagy több gyermek után részesül családi pótlékban és a gyermekek számában változás áll be, akkor ezt a „Bejelentés gyermekszám változásról" (3) című formanyomtatványon kell közölni.
Összege 2008-ban
Típus | Összeg HUF/hó/gyermek |
1 gyermekes család |
12 200 |
1 gyermekes
egyedülálló |
13 700 |
2 gyermekes család |
13 300 |
2 gyermekes
egyedülálló |
14 800 |
3 és több gyermekes
család |
16 000 |
3 és több gyermekes
egyedülálló |
17 000 |
tartósan beteg gyermek |
23 300 |
tartósan beteg
gyermeket egyedül nevelő |
25 900 |
nevelőszülőnél nevelt
gyermek |
14 800 |
Jegyzetek
- Családi pótlék - külföldi
- Közoktatási intézmény: óvoda, általános iskola, szakmunkásképző iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai-, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, diákotthon és kollégium.
- Az ellátás folyósításának időtartama alatt minden év szeptember 30. napjáig - az igényelbíráló szerv felhívására - igazolni kell a tanulói jogviszony fennállását. A közoktatási intézmény vezetője által kitöltött "Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról" című formanyomtatványt - amelyet a folyósító szerv juttat el az igénylő részére - soron kívül, de legkésőbb a kézhezvételtől számított 8 napon belül kell a folyósító szervhez benyújtani.
- Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki az a) pontban meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki
- Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.
Forrás: Wikipédia