Családi pótlék

A családi pótlék jogi szabályozása Magyarországon

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, és a végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza a családi pótlék részletes szabályait.

Jogosultság

Családi pótlékra jogosult:

(a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. §.(1) bekezdés)

aa) a még nem tanköteles

ab) tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles, (tanköteles a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése értelmében az a gyermek, akit az iskola igazgatója tankötelesnek nyilvánított.

ac) az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény (2)(3) tanulmányokat folytató saját háztartásában (4) nevelt gyermekre tekintettel.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig - de legfeljebb a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig - jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.

(b) a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel, amennyiben az aa)-ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll;

(c) a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel.

(d) a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.

(e) a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, amennyiben az ab)-ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll.

Ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77. §-ának (2) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani és folyósítani. Ebben az esetben a családtámogatási ellátást a kiskorú szülő által benyújtott igény alapján kell megállapítani és folyósítani.

Családi pótlékra jogosult saját jogán

(a) a fenti d) pontban megjelölt személy,

(b) a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, nagykorú személy, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét,

• akinek mindkét szülője elhunyt,
• akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
• aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
• akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg.
• ha a fenti e) pont alapján a családi pótlék a nagykorúságát megelőzően is a részére került folyósításra,
• aki a szülővel nem él egy háztartásban.

Igénylés

A munkáltatóknál működő családtámogatási kifizetőhelyek 2007. december 31-én megszűntek. Az ellátás igénylését 2008. január 1-től a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához, vagy annak kirendeltségéhez kell benyújtani.

• Letölthető nyomtatványok

Az igényléshez szükséges dokumentumok

• A családi pótlékra vonatkozó igényt az „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" (1) című nyomtatványon kell benyújtani, és csatolni kell hozzá az 1. számú pótlapot (2).
• Az igénylő személyazonosító igazolványa és nyilvántartó kártyája
• A gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonata
• Az igénylő és a gyermek(ek) TAJ- kártyája
• Ha a gyermek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos, a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság igazolásához az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet alapján kiadott orvosi igazolást is be kell nyújtani.
• Az egyedülállóságot (5) igazoló okiratot.
• Ha az igénylő a nevelésbe vett gyermeket saját háztartásában nevelőszülőként, vagy hivatásos nevelőszülőként gondozza, csatolnia kell a gyámhivatalnak a gyermek elhelyezéséről szóló jogerős határozatát.
• Amennyiben az igénylő gyám, a gyámhivatalnak a gyám kirendeléséről szóló jogerős határozatát.
• Ha az igénylő már egy vagy több gyermek után részesül családi pótlékban és a gyermekek számában változás áll be, akkor ezt a „Bejelentés gyermekszám változásról" (3) című formanyomtatványon kell közölni.

Összege 2008-ban

Jegyzetek

1. Családi pótlék - külföldi
2. Közoktatási intézmény: óvoda, általános iskola, szakmunkásképző iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai-, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, diákotthon és kollégium.
3. Az ellátás folyósításának időtartama alatt minden év szeptember 30. napjáig - az igényelbíráló szerv felhívására - igazolni kell a tanulói jogviszony fennállását. A közoktatási intézmény vezetője által kitöltött "Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról" című formanyomtatványt - amelyet a folyósító szerv juttat el az igénylő részére - soron kívül, de legkésőbb a kézhezvételtől számított 8 napon belül kell a folyósító szervhez benyújtani.
4. Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki az a) pontban meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki
5. Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

Forrás: Wikipédia