A csecsemőkori táplálásnak életre szóló hatása van

Magyarország és a kelet-közép-európai régió a közelmúltban először adott otthont a táplálkozástudomány egyik legrangosabb nemzetközi eseményének, az NNI által szervezett tudományos konferenciának. Az esemény témája az élet első 1000 napjának táplálkozása volt. A meghívott előadók, a táplálkozástudomány neves szakértői a Kelet-Európából és a Baltikumból érkezett kutatókból és gyermekorvosokból álló hallgatóság előtt ismertették kutatási eredményeiket.

A Magyarországon első ízben megrendezett NNI konferencia a hazai táplálkozástudomány elismerése is volt egyben. Zombor Gábor, egészségügyi államtitkár vállalta el az esemény fővédnökségét, aki a résztvevőknek írott levelében úgy fogalmazott: „a csecsemőkori táplálás a népegészségügy legfontosabb területe”, azért a konferencia célkitűzései összhangban vannak a kormány egészségpolitikájával.

A csecsemőkori táplálással programozhatjuk a gyermekeink jövőjét

A német táplálkozáskutató, Dr. Berthold Koletzko professzor előadásában kitért arra, hogy már a 70-es években is ismert volt tudományos körökben, hogy az első néhány életév táplálkozása alapvetően határozza meg a fiatal- és felnőttkori életminőségünket. Idézte Günther Dörner professzort, aki már 1975-ben úgy nyilatkozott, hogy „a hormonok, metabolitok és neurotranszmitterek koncentrációja a kritikusnak tekinthető első életévekben képes idegrendszeri és funkcionális zavarokat, és egyéb megbetegedéseket előidézni felnőttkorban.”

Minden előadó kiemelte: nem annyira a génjeink, hanem a környezeti hatásoknak sokkal inkább kitett epigének felelősek az egészségünkért. Az epigenetika a gének olyan öröklődési formáját vizsgálja, amely nem jár a DNS szekvencia megváltozásával. Az epigenetika arra a kérdésre keresi a választ, hogy a környezeti tényezők szülőkre gyakorolt hatása hogyan befolyásolja az utódok „génkifejeződését”. Ahogy az egyik előadó némi humorral megfogalmazta: ”Az, hogy a gyermekem tőlem származik, a gének bizonyítják. Azt, hogy a szomszédomnak is köze van hozzá, az epigének.”