2018. október 19., péntek - Nándor napja

mt

Kanyaró

2018-08-04 23:24:56 - Adrienn

A kanyaró [latinul morbilli, angolul measles vagy rubeola (nem tévesztendő össze a rózsahimlővel!)] egy vírus által okozott emberi megbetegedés. A vírus a beteg ember váladékaival ürül, s cseppfertőzésként terjed. A fertőződés után 9–11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán úgynevezett Koplik-foltok jelennek meg. Később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken.

A betegség súlyos komplikációkkal járhat: különböző mechanizmusokkal kialakulhat agyvelőgyulladás (akár 15 évvel a fertőződés után), illetve felléphetnek bakteriális fertőzések.

A fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben.

A betegség megelőzésére Magyarországon kötelező a védőoltás: a morbilli–mumps–rubeola (MMR) vakcinát a gyermekek először 15 hónaposan, majd az általános iskola VI. osztályában újra megkapják. (2007-es adat.) Az oltóanyag élő, attenuált (tehát legyengített) kanyaró-, mumpsz- és rubeola- (rózsahimlő) vírusokat tartalmaz.

Kanyaró

Tulajdonságok

A kanyaróvírus kizárólag az emberben előforduló, 120–140 nanométeres egy szálú retrovírus a Paramyxoviridae családból.

A vírus burka haemagglutinint (H-protein), fúziós proteint (F-protein) és mátrixproteint (M-protein) tartalmaz. A H- és az F-proteinek teszik lehetővé, hogy a vírus a gazdasejthez kapcsolódjon. A CD46 és a CD150 receptorok segítségével hatol be a sejtbe. Az oltás által indukált antitestek a felszíni fehérjék ellen irányulnak, különösen a H-protein ellen.

A WHO eddig nyolc törzset (A-H) és 23 genotípust tart nyilván. A genom mutációs rátája viszonylag alacsony, így nyomon követhetők a globális fertőzési utak. Közép-Európában a C2, D6 és a D7 genotípus a leggyakoribb. A 2006-2007-es svájci és alsó-bajorországi kanyaró azonban D5 típusú volt, ami típusa alapján Thaiföldről vagy Kambodzsából származott. Emellett a szerotípus is stabil, ami lehetővé teszi a hatékony oltóanyagok előállítását.

A vírus érzékeny a külső hatásokkal szemben, a magas hőmérséklettel, az ultraibolya sugárzással, a zsíroldó- és a fertőtlenítőszerekkel szemben. Levegőn két órán át marad fertőzőképes.

A fertőzés módja és kivédése

A kanyaróvírus közvetlen kapcsolattal vagy cseppfertőzéssel terjed. A vírus a bőrkiütések előtt három-öt nappal már fertőzőképes, és az marad a bőrkiütések elmúlása utáni negyedik napig. A légutak nyálkahártyáján át vagy a szem kötőhártyáján keresztül jut a szervezetbe. A vírusnak rövid ideig való kitettség is könnyen fertőzéshez vezethet, fertőzési indexe 0,95. A vírusok a helyi nyirokcsomókban szaporodnak, és 48 óra után az érhálózaton át eljutnak a többi nyirokszervbe. 5–7 múlva a vírusok újra felszaporodnak a vérben, és megfertőzik a bőrt és a légutakat. Ekkor jelennek meg a bőrkiütések, kezdődik a köhögés és a bronchitis. A T-limfociták fertőzöttsége és a citokinek megnövekedett mennyisége legyengíti a szervezet ellenállóképességét. Ebben a négy-hat hétben a beteg másodlagos fertőzéseket is szenvedhet.

A kiütések megjelenése előtt főleg a sejtes immunitás védekezik a kanyaró ellen. Azok a legyengült immunrendszerű betegek, akiknél a sejtes immunitás gyengült le, nagyobb eséllyel kapják el a kanyarót, ami súlyosabb lefolyást vehet. Azok a legyengült immunrendszerű betegek azonban, akiknél a humorális immunrendszer gyengült le, nincsenek nagyobb veszélyben, mint azok, akik egyébként egészségesek. A kiütések kialakulásában fontos szerepet játszanak a kis kapillárisokban lejátszódó immunreakciók. Legyengült immunrendszerű betegekben a kiütések el is maradhatnak, a többi súlyos tünet megjelenése mellett. A kiütések megjelenésével együtt kezdenek termelődni az antitestek, először az IgM, később az IgG típusúak.

Lefolyása

A típusos kanyaró lefolyása jellegzetesen két fázisú. A 10-14 napos lappangási idő után kezdődik a felső, néha a középső légutak nyálkahártyáinak gyulladásával, vagy kötőhártya-gyulladással. Ezekhez járulhat még az akár 41 °C-os láz, rosszullét, nyak- és fejfájás. A szájüreg nyálkahártyáján az elülső őrlőfogak környékén kis fehér foltocskák jelenhetnek meg elvörösödött háttér előtt, megelőlegezve a test szerte megjelenő kiütéseket. Ezek a foltok egyértelműen kanyaróra utalnak, de csak ritkán figyelhetők meg, ezért egyes szerzők inkább atípusosnak tartják.

A betegség 12.-13. napján kezdődik a kiütéses fázis. Először többnyire a lágy szájpad nyálkahártyája vörösödik el. A 14.-15. naptól a fül mögül indul a nagy foltokból részben összefolyó vöröses kiütés, ami 4-5 napig megmarad. Emellett gyakori a nyirokcsomók megduzzadása is. Felnőtteken a betegség gyakran súlyosabb, mint gyerekeken.

A betegség lázgörbéje gyakran két csúcsú. A láz a csúcsot először a kezdeti, majd a késő kiütéses szakaszban éri el; a kettő között rövid időre el is múlhat a láz. Ha nincsenek komplikációk, akkor gyors gyógyulás, és élethossziglani immunitás következik.

Felismerése

A tünetek alapján végzett diagnózis az atipikus lefolyású esetek miatt nem tekinthető biztosnak, ugyanis így a nem tipikus esetek nem ismerhetők fel, ezért éppen a legsúlyosabb kanyaróbetegek maradhatnának ellátatlanul. A biztosabb felismerés érdekében kiegészítő vizsgálatokra van szükség. Járvány esetén azonban sokszor mégis a tünetek alapján állapítják meg a betegséget, különösen a tapasztalt diagnoszták.

A legbiztosabb diagnózist a szérumvizsgálat nyújtja. A szérumban keresik mind az IgM, mind az IgG antitesteket. Az IgM antitestek megnövekedett száma csak valószínűsíti a betegséget, de még nem bizonyítja. Az IgM mennyisége csak a kiütések megjelenésétől kezdve nő meg; a kiütések megjelenése utáni harmadik naptól már biztosan kimutatható. A megnövekedett mennyiség a kiütések megjelenése utáni negyedik-hatodik hétig megmarad. A betegség az első napjaiban nem mutatható ki így, és a szerzett immunitás hamis pozitív eredményt adhat. Ha azonban a kanyaró elleni IgG-antitestek koncentrációja egy hét alatt a négyszeresére nő, akkor az egy friss fertőzésre utal. Ez a vizsgálat azonban csak a kiütések megjelenése utáni hetedik naptól fejezhető be.

Kezelése

Speciálisan kanyaró elleni kezelés nem létezik. A betegség akut szakaszában ágynyugalom javasolt. Tüneti kezelésként fájdalomcsillapítókat és köhögés elleni szereket írnak fel. A láz miatti megnövekedett folyadékveszteséget fokozott folyadékbevitellel kell fedezni. A baktériumos felülfertőzéseket, a középfül- és tüdőgyulladást antibiotikumokkal lehet kezelni.

A fejlődő országokban végzett tanulmányok szerint az A-vitamin adása segít a komplikációk elkerülésében és a halálozás csökkentésében. A WHO ajánlja az A-vitamin pótlását azokon a vidékeken, ahol gyakori az A-vitaminhiány. A fejlett országokban azonban nem végeztek hasonló felméréseket.

A Ribavirin vírusellenes szer in vitro hatékonynak bizonyult a kanyaróvírus ellen. Néhány egyedi esetben segített a kanyarófertőzés ellen, a klinikai tanulmányok azonban hiányoznak.

Az aktív vagy passzív immunizálás segíthet mérsékelni vagy elkerülni a betegséget. A betegnek nem szabad közösségbe mennie, amíg meg nem gyógyul (karantén).

A betegség több országban bejelentésköteles.

Megelőzése

Karantén

A fertőzött gyerek egészen addig nem mehet közösségbe, amíg fertőz, és amíg meg nem gyógyul. Közösségen leginkább olyan intézményeket kell érteni, amik gyerekekkel foglalkoznak, például bölcsödék, óvodák, iskolák, napközik, táborok, otthonok. Hasonló rendelkezések vonatkoznak az ilyen intézmények dolgozóira is. Sok országban van ilyen szabályozás.

Oltás

A kanyaró elleni oltóanyagot a mumpsz és a rózsahimlő elleni oltóanyaggal kombinálva adják be; ez az úgynevezett MMR-vakcina. Az oltóanyag gyengített vírust tartalmaz, ami az esetek 95%-ában elégséges védelmet ad. A másik oltásra azért van szükség, mert emellett a hatásfok mellett még kialakulhatnak helyi járványok. A második oltás után a gyerekek 99%-ában alakul ki élethossziglani védettség, ami már elég a helyi járványok megakadályozására. A két oltás között legalább négy hét szünetet kell tartani. A védettség megállapítható a kanyaró elleni IgG jelenlétéből. Az MMR-vakcina tovább kombinálható más oltóanyagokkal.

Az oltás ellenjavallatai: akut betegségek; HIV-pozitív állapot, leukémia, és más immunhiányok; terhesség, zselatinallergia, alacsony vérlemezkeszám. Ha egy ilyen állapotú ember elkapja a kanyarót, akkor antitesteket adnak be neki.

Általában nem oltanak egy évesnél fiatalabb csecsemőt. Ha viszont a gyereket intézetben kell elhelyezni, akkor az oltás beadható tizenkét hónapos kora előtt, de meg kell várni a kilenc hónapos kort, mivel az anyai antitestek leküzdhetik az oltásban levő vírust. Az oltást akkor is ajánlják, ha a gyerek már átesett természetes fertőzésen, mivel szérumvizsgálat hiányában az anamnézis megbízhatatlan. A második oltás előtt lehetséges szérumvizsgálatot végezni, és megfelelő ellenanyag-koncentráció esetén lemondani a második oltásról, de az ajánlások a második oltás rutinszerű beadását javasolják.

Kanyaró és terhesség

Jelenleg nem ismerjük a terhesség alatti kanyaró hatását. Az anyánál a betegség megnövelheti a komplikációk esélyét; koraszüléshez vagy vetéléshez vezethet. Nem mindig kapja el az anya betegségét az újszülött születés közben; ha mégis, akkor súlyos komplikációktól kell tartani.

A terhességük alatt kanyaróban megbetegedett nőket megfigyelés alatt tartják. Prenatális diagnosztikát ilyenkor nem szoktak végezni. A kezelés általában tüneti, de az anya immunglobulint is kaphat. Az MMR-oltás terhesség alatt ellenjavallt. Az oltás után három hónapig védekezni kell a teherbe esés ellen, de az oltásra hivatkozva nem lehet terhességmegszakítást kérni.

Forrás: Wikipédia

Megosztás:
Ezt a bejegyzést még nem kommentálta senki.

Új hozzászólás
Ahhoz, hogy új bejegyzést készíthess, előbb be kell jelentkezned a fórumon regisztrált felhasználóneveddel és jelszavaddal.
Ha még nem regisztáltál, itt megteheted.
 
 

  • PocakkalHétről-hétre
    • Hányadik hétben vagy?
Kölyökpark
Mozgásterápia, okosító torna
Moonshine MFG Hungary
LogiLand.hu Webáruház
Rio Rendezvénykaszinó
baleseti kártérítés Picibaba.hu Verseny

Adaptive Media