2018. február 26., hétfő - Edina napja

mt

A párásításról

2018-01-28 23:12:44 - Nojka

A fűtésszezon indulásával szükségessé válik otthonunk párásítása. Ezt biztosan sokszor hallottuk már akár a háziorvostól, akár egyéb helyről, de talán vannak, akik nem tudják, hogy mit jelent és miért van rá szükség. Tisztázzunk néhány ezzel kapcsolatos fogalmat.

A levegő páratartalmát kétféle módon szokás meghatározni:

1., Az abszolút (tényleges) páratartalom azt jelenti, hogy egy adott mennyiségű levegőben (1 köbméterben) mennyi víz található meg (természetesen pára formájában, grammban meghatározva). Az abszolút páratartalom meghatározásakor nem vesszük figyelembe a levegő hőmérsékletét. Pedig ez nem közömbös, ugyanis a magasabb hőmérsékletű levegő nagyobb mennyiségű vizet tud felvenni. Úgy is mondhatjuk, hogy adott mennyiségű, a magas hőmérsékletű levegőben több nedvesség tud páraként jelen lenni, anélkül, hogy víz formájában lecsapódna, mint ugyanakkora mennyiségű, alacsonyabb hőmérsékletű levegőben.

2., Épp ezért határozzuk meg a levegő relatív (viszonylagos) páratartalmát is. Ez már egy kicsit bonyolultabb fogalom. Azt mutatja meg (százalékban), hogy a levegő hány százalékát tartalmazza annak a nedvességnek, amit azon a hőmérsékleten fel tud venni anélkül, hogy a nedvesség víz formájában lecsapódna, vagyis telítetté válna.

pára

A természetben, vagyis a külső környezetben mindig annyi nedvesség van amennyi az adott hőmérsékleten egyensúlyt tart. Télen nyilván jóval kevesebb víz van a kinti levegőben, mint nyáron. Ilyenkor beengedjük a kinti hideg, és viszonylag kevés vizet tartalmazó levegőt, majd felfűtjük azt. Az így felmelegített levegő relatíve, százalékosan jóval kevesebb vizet tartalmaz, azt mondjuk rá szárazabb. A száraz levegő több kellemetlen hatását is érezteti velünk. A bőrünk hamarabb kiszárad, megrepedezik, kevésbé ellenálló. Kisgyermekeknél ekcéma, atópiás dermatitis jelentkezhet. A száraz levegőben a nyálkahártyánk is kiszárad, érzékenyebb, sérülékenyebb lesz, a baktériumok könnyebben elszaporodnak ebben a környezetben. Náthás, hurutos betegség esetén a fűtött szoba száraz levegője kifejezetten kellemetlen, komfortérzetünk romlik tőle. Ezért van szükség a hideg időben, főleg télen a párásításra.

Hogyan párásítsunk?

Használhatunk párásító tálcát. Egy viszonylag nagy alapterületű tálcába töltsünk vizet, és a párolgás gyorsítása érdekében helyezzük a fűtőtest fölé.

A mosott ruhákból is sok nedvesség párolog, teregessünk a lakás fűtött részébe, leginkább oda, ahol alszunk. Ha még ezt is kevésnek érezzük, nedvesítsünk be néhány törülközőt, és azokat is terítsük ki. Minél nagyobb párolgó felületet biztosítsunk.

Léteznek kifejezetten szobai párásító készülékek is. Ezek nagyon hasznosak, ilyen módon tudunk a legtöbb nedvességet juttatni a levegőbe. A párásítók többféle módon párásítanak, meleg és/vagy hideg párát képesek előállítani. A meleg párát természetesen a beletöltött víz felmelegítésével szolgáltatják, két elektróda merül a vízbe és elektromos áram melegíti fel azt. A hidegpárásítók egyik fajtája úgy működik, hogy a szoba levegőjét egy nedves szivacsos szűrön vezetik keresztül ventillátor segítségével, majd visszajuttatják a légtérbe. Minél nagyobb a szoba levegőjének páratartalma, annál kevesebb víz tud a nedves szűrőn keresztül elpárologni, ezek a készülékek így önszabályozó módon működnek. A legmodernebb készülékek ultrahanggal, egy kvarctányér rezgésének segítségével porlasztják a vizet és juttatják a légtérbe. A hideg párával csökkenthetjük a kruppos roham görcsét, a kórházak is ezzel a módszerrel kezelik ezt a betegséget. A hideg párától nem fázunk meg, a páragőz nem hidegebb a szoba levegőjénél, csak az előállítása nem melegítéssel történik. Lakásunk relatív páratartalmát hygrométerrel ellenőrizhetjük.

Az optimális relatív páratartalom 40-60% mind a komfortérzet, mind az egészségmegőrzés céljából. Kisgyermekek szobájában ennél magasabb is lehet, náluk a 60-70 % az ideális.

Kis légterű, vagy elégtelen szellőzésű helyiségekben a páratartalom túl magas is lehet. Ilyenkor a nedvesség kicsapódik a falakon, ablakokon, penészedést okozva. A túl nedves levegő számos kórokozó, atka, gomba elszaporodásának kedvez. Szerencsére kaphatóak páramentesítő készülékek, berendezések is. Ha túl párásnak érezzük a lakás levegőjét, vagy dohos, penészes szagot érzünk érdemes beszereznünk ilyet. Előfordul, hogy a ház fala nincs jól szigetelve, ezért a nagy hőmérséklet különbség (kinti téli levegő és benti fűtött levegő) miatt nedvesség csapódik le rajta, majd ez kezd penészedni. Igyekezzünk megakadályozni a penészképződést, megszüntetni az okokat, mivel számos krónikus betegség, asztma, allergia kialakuláshoz vezethet.

Írta: Nojka

Megosztás:
Ezt a bejegyzést még nem kommentálta senki.

Új hozzászólás
Ahhoz, hogy új bejegyzést készíthess, előbb be kell jelentkezned a fórumon regisztrált felhasználóneveddel és jelszavaddal.
Ha még nem regisztáltál, itt megteheted.
 
 

  • PocakkalHétről-hétre
    • Hányadik hétben vagy?
Kölyökpark
Mozgásterápia, okosító torna
Moonshine MFG Hungary
LogiLand.hu Webáruház
Rio Rendezvénykaszinó
baleseti kártérítés Picibaba.hu Verseny

Adaptive Media