Örömteli táplálkozás
2019-07-10 23:09:51
Ma már szerencsére senki nem kérdőjelezi
meg a szoptatás jelentőségét, sőt, egyre több szakorvos és a
pszichológus hívja fel a figyelmet arra, hogy miért alapvető fontosságú
az ember életében. Az anyatej, mint táplálék a legtökéletesebb, a
szoptatási szituáció, az anya-gyerek kapcsolat és így az egészséges
pszichés fejlődés megalapozója.
A
csecsemőkor talán legfontosabb tapasztalata, hogy a világ, amibe
születtünk, nem fenyegető, hanem biztonságos hely. Ezt az élményt az
anya tudja biztosítani gyermeke számára avval, hogy gyermeke negatív
érzéseire, a gyermek sírásása megnyugtató viselkedéssel reagál. Az első
életévben az anya-gyerek kapcsolat alakulása következtében alakul ki az
ősbizalom, amely a későbbi emberi kapcsolatok alakulását is
befolyásolja. A méhen belüli életben már kialakul az anya és gyermeke
közötti kapcsolat, a magzat megismeri anyja hangját, szívhangját.
Születése után a karba vétel és a ringatás ezért olyan megnyugtató és
jó hatású a baba fizikai és lelki állapotára. Mellre téve a csecsemők
megnyugszanak, biztonságban érzik magukat.

A táplálásban fontos a
megfelelő minőségű és összetételű tápanyagok adása, de ugyanilyen
fontos a szoptatás vagy etetés során a gyermekkel a meghitt, intim
kapcsolat fenntartása. A szoptatással kapcsolatos mítoszok, tévhitek
mindig is erősen befolyásolták az anyai szereppel történő
elégedettséget. Ma újra előtérbe kerültek azok a nézetek, hogy minél
tovább szoptat az anya, a gyermek fejlődése annál zavartalanabb. Ez
azoknál az anyáknál okozhat belső konfliktust, akik - önhibájukon kívül
-néhány hónap elteltével már nem tudnak szoptatni. A bűntudat
szorongóvá teheti az anyát, és ez csökkentheti kiegyensúlyozottságát,
ami az anyai szerepre is kihat. Függetlenül attól, hogy az anya mellből
vagy cumisüvegből etet, az etetés biztosítja a gyermek számára az
anyával való érzelmi biztonság megélését. A cumisüvegből való etetésnél
is fontos a szoptatási helyzet megteremtése! Ezek az alkalmak újra és
újra megerősítik a biztonságos érzelmi kötődést. Ha az anya és a
gyermek jól egymásra hangolódtak, az anya jól érzékeli a gyermek
jelzéseit, és megfelelő módon reagál rájuk. Ha az első életévben az
anya valóban a gyermekére tud koncentrálni, etetéskor nem mással
beszélget, nem a tévét nézi, akkor az anyai szerep magabiztossága is
kialakul, mert látja gyermeke egészséges testi és lelki fejlődését.
Egy éves korig jó lenne, ha minden anya kizárólag a gyermekneveléssel tudna foglalkozni, mert ez a korszak meghatározza a gyermek későbbi testi-lelki fejlődést.
Tévhit, hogy ha a gyermek már úgysem szopik, akkor mindegy, hogy ki eteti (például ezt is a bébiszitterre lehet bízni). Kétségtelen, hogy korunkban az anyákra nagyobb terhek nehezednek annak következtében, hogy minden szerepükben egyszerre szeretnének helytállni. Sokszor tapasztaljuk azt, hogy az anya - bár gyermeke még nem érte el az egy éves kort - már dolgozik, miközben abban az illúzióban ringatja magát, hogy gyermekét neveli. (Pl.: otthon dolgozik, de egész nap a bébiszitter gondozza a gyermeket) Ennél sokkal jobb megoldás, hogy egyéves koráig a gyermekgondozás feladatának szenteli magát. Ez az együtt töltött idő később megtérül, mert ekkora már kialakult és megalapozódott a harmonikus anya-gyerek kapcsolat, a gyermek oldaláról kialakult egy ősbizalom. Egy olyan nyitottság a világ felé, ami az egészséges fejlődés alapköve.
Egy éves korig jó lenne, ha minden anya kizárólag a gyermekneveléssel tudna foglalkozni, mert ez a korszak meghatározza a gyermek későbbi testi-lelki fejlődést.
Tévhit, hogy ha a gyermek már úgysem szopik, akkor mindegy, hogy ki eteti (például ezt is a bébiszitterre lehet bízni). Kétségtelen, hogy korunkban az anyákra nagyobb terhek nehezednek annak következtében, hogy minden szerepükben egyszerre szeretnének helytállni. Sokszor tapasztaljuk azt, hogy az anya - bár gyermeke még nem érte el az egy éves kort - már dolgozik, miközben abban az illúzióban ringatja magát, hogy gyermekét neveli. (Pl.: otthon dolgozik, de egész nap a bébiszitter gondozza a gyermeket) Ennél sokkal jobb megoldás, hogy egyéves koráig a gyermekgondozás feladatának szenteli magát. Ez az együtt töltött idő később megtérül, mert ekkora már kialakult és megalapozódott a harmonikus anya-gyerek kapcsolat, a gyermek oldaláról kialakult egy ősbizalom. Egy olyan nyitottság a világ felé, ami az egészséges fejlődés alapköve.
A táplálkozás alapvetően örömteli tevékenység, ám gyakran pont az étkezéssel kapcsolatban alakítanak ki a szülők helytelen magatartásmintákat. Ha csak a "mama kedvéért" eszik egy falatot, akkor kialakulhat a rosszul evő gyerek, vagy, amikor a gyerek minden panaszára az etetés a válasz, akkor éppen az ellenkezője, a minden problémát evéssel "gyógyító" gyerek. Ezek a későbbi táplálkozási zavarok megalapozói.
Az anyai táplálás tehát testi és lelki dolog is egyben. A táplálék minősége meghatározza az egészséges testi fejlődést, és ahogyan az anya a táplálást végzi, az meghatározza a gyermek személyiségfejlődését.
(Kugler Gyöngyi, klinikai szakpszichológus előadása alapján)
www.gyermekorvostarsasag.hu
Forrás: Polgár Infó
Ezt a bejegyzést még nem kommentálta senki.
Új hozzászólás
Ahhoz, hogy új bejegyzést készíthess, előbb be kell jelentkezned a fórumon regisztrált felhasználóneveddel és jelszavaddal.
Ha még nem regisztáltál, itt megteheted.
Ha még nem regisztáltál, itt megteheted.