2017. augusztus 23., szerda - Bence napja

mt

A csecsemőkori táplálásnak életre szóló hatása van

2015-04-08 10:11:56

A génjeink „programozhatók” és nem mindegy, hogyan programozzuk őket. A Magyarországon először megrendezett NNI táplálkozástudományi konferencián elhangzott előadások arra mutattak rá, hogy a magzati korban és az első két életévben bevitt táplálék mennyisége és minősége alapvető befolyással van a felnőttkori életminőségünkre.

Magyarország és a kelet-közép-európai régió a közelmúltban először adott otthont a táplálkozástudomány egyik legrangosabb nemzetközi eseményének, az NNI által szervezett tudományos konferenciának. Az esemény témája az élet első 1000 napjának táplálkozása volt. A meghívott előadók, a táplálkozástudomány neves szakértői a Kelet-Európából és a Baltikumból érkezett kutatókból és gyermekorvosokból álló hallgatóság előtt ismertették kutatási eredményeiket.

A Magyarországon első ízben megrendezett NNI konferencia a hazai táplálkozástudomány elismerése is volt egyben. Zombor Gábor, egészségügyi államtitkár vállalta el az esemény fővédnökségét, aki a résztvevőknek írott levelében úgy fogalmazott: „a csecsemőkori táplálás a népegészségügy legfontosabb területe”, azért a konferencia célkitűzései összhangban vannak a kormány egészségpolitikájával.

A csecsemőkori táplálással programozhatjuk a gyermekeink jövőjét

A német táplálkozáskutató, Dr. Berthold Koletzko professzor előadásában kitért arra, hogy már a 70-es években is ismert volt tudományos körökben, hogy az első néhány életév táplálkozása alapvetően határozza meg a fiatal- és felnőttkori életminőségünket. Idézte Günther Dörner professzort, aki már 1975-ben úgy nyilatkozott, hogy „a hormonok, metabolitok és neurotranszmitterek koncentrációja a kritikusnak tekinthető első életévekben képes idegrendszeri és funkcionális zavarokat, és egyéb megbetegedéseket előidézni felnőttkorban.”

Minden előadó kiemelte: nem annyira a génjeink, hanem a környezeti hatásoknak sokkal inkább kitett epigének felelősek az egészségünkért. Az epigenetika a gének olyan öröklődési formáját vizsgálja, amely nem jár a DNS szekvencia megváltozásával. Az epigenetika arra a kérdésre keresi a választ, hogy a környezeti tényezők szülőkre gyakorolt hatása hogyan befolyásolja az utódok „génkifejeződését”. Ahogy az egyik előadó némi humorral megfogalmazta: ”Az, hogy a gyermekem tőlem származik, a gének bizonyítják. Azt, hogy a szomszédomnak is köze van hozzá, az epigének.”
Megosztás:


Hozzászólások
  • dzsamila
    2016-08-07 11:59:01
    Én tök csóró voltam amikor a fiam pici volt,
    valószínűleg jók akkor a génjei,mert sose az volt
    a kérdés,hogy mit együnk,hanem az,hogy van-e rá
    pénz,hogy bármit is együnk.A vicces az,hogy
    manapság ha megveszem a legmárkásabb
    gyümölcsjoghurtot,akkor a gyerek maga elé húzza
    a kiskukát és beledobálja a gyümölcsdarabokat,
    mert a sima joghurthoz szokott.

Új hozzászólás
Ahhoz, hogy új bejegyzést készíthess, előbb be kell jelentkezned a fórumon regisztrált felhasználóneveddel és jelszavaddal.
Ha még nem regisztáltál, itt megteheted.
 
 

  • PocakkalHétről-hétre
    • Hányadik hétben vagy?
Kölyökpark
Mozgásterápia, okosító torna
Moonshine MFG Hungary
LogiLand.hu Webáruház
Rio Rendezvénykaszinó
Dr. Bátori-Kallós Picibaba.hu Verseny

Adaptive Media